Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Pályi József: A bűnbánat szentsége és a nemkatholikusok

380

DR. PÁLYI JÓZSEF.

ben, ha az illető nemkatholikus (protestáns) nem maga hivatja a papot, ha nem kér tőle föloldozást. A bűnvallomás ugyanis csak úgy lesz abűnbánat szentségének integráns része, ha a föl- oldozásra vonatkozik, ha valami módon azért vallja megbűnös- ségét, hogy föloldozást nyerjen. Ezt nem lehet a protestánsok- nál könnyen föltételezni, akik a gyónást és föloldozást meg- győződésből megvetik és visszautasítják. Ép azért Szt. Alfonz az ilyenek föloldozását a szándék hiányából érvénytelennek tartja. 1

Mások — Elbel, Schüch, Noldin, Lehmkuhl — szerint 1 2 az ilyenek föloldozása is érvényes lehet, még azon esetben is. ha a szentséget kifejezetten vissza is utasítják. A jóhiszemű nemkatholikusoknál ugyanis két, ellentétes szándékot kell megkülönböztetni.

Az egyik, hogy kifejezetten (explicite) visszautasítják a kath. egyházat és szentségeit, különösen a gyónást ; a másik, hogy készek Krisztus minden parancsát teljesíteni, mely az üdvösség elnyerésére szükséges. Ide tartozik a bűnbánat szentsége : a bűnök megvallása és föloldozása.

Ha valakinek öntudatlanul két egymást kizáró szán- déka van, az erősebb szándék megsemmisíti a gyengébbet. Az erősebb szándék pedig az, amelyet választana, ha mind- egyikre emlékezve látná, hogy egymást kizárják. Ha egyenlő erősek, egymást kölcsönösen megsemmisítik, nincsen érvényes szándék. Ha a két ellentétes szándékból az egyik kifejezett (intentio explicita), a másik ki nem fejezett (intentio implicita), a kifejezett szándék rendszerint az erősebb, mely a másikat megsemmisíti. Azonban lehetséges, hogy a ki nem fejezett szándék az erősebb.

Egy-két példa állításomat megvilágítja és megerősíti.

Hasonló dolog történhetik pl. a szentmise applikálásá- nál. Ha valaki szentmiséjét előre applikálja és azután erről megfeledkezve, ismét másra applikálja, mégis az első appli- kálás lesz érvényes, ha az elsőre visszaemlékezve, a második

1 Praxis Confessarii n. 483.

2 L. Lehmkuhl II. n. 511, 515. Noldin III. n. 284.