Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
322 DR. HANTJY FERENC. szóról-szóra nem tartalmazzák,1 azzal csak (eltekintve a »i/ 71ao&évos« jellegzetes elnevezéstől) tartalmilag egyeznek meg, nem alakilag. Még egy lényeges körülmény veendő figyelembe Ignác fenti szövegeinél. A XVIII, 2 és XX, 2 szövegekben kife- jezetten mondja Ignác, hogy Jézus Dávidnak nemzetségéből való testre, emberi származásra nézve, de másrészt ugyanott és még inkább XIX, 1 világosan hirdeti Ignác Máriának szűz-anyaságát. Amiből az következtethető, hogy »Ignác szerint« Mária, Jézus anyja, Dávid nemzetségéhez tartozott (amit, mint fent láttuk, Pál apostol (római levél) és némileg Kelemen római püspök is megjegyeztek). Ignác ezen felfogását kétségtelen dolognak mondja Kattenbusch2 is Zahn 3 ellenében, dacára annak, hogy maga Kattenbusch, Máté és Lukács evangéliumaiban található genealógiákat József genealógiáinak tartja és ebben okot lát arra, hogy Máriának Dávid nemzetségéből való szárma- zását kizártnak tekintse; ő tehát úgy vélekedik, hogy Ignác, mikor Máriát mégis Dávid nemzetségéhez számítja, az evangéliumi genealógiákat talán még nem ismerte vagy nem tartotta azokat hűeknek, és ha ez így volna, akkor talán nem is Máté és Lukács evangéliumaiból merítette volna 1 2 1 Némi egyezés azért mégis van: Symb. art. 3. : yevvrj&évTa ix n v t v yot t 0 s « y í 0 v xaí M ag í a s rr\; nag&hou. Ephes. XVIII. 2. : vno Ma g í a g . . . nvsvuaiog S 1 a y í 0 v . . . lyevvrj&ri. — Kattenbusch is (i. m. II. k. 312. 1.) csak »lehetségesnek« véli, hogy ezen helyen Ignác egy symbolum szavaira utal. 2 Kattenbusch i. m. II. k. 312. 1. 66. j. és 314. 1. 72. j. 8 Th. Zahn, Das apóst. Symbolum, II. kiad. (Erlangen u. Leipzig, 1893.) 65. és k. — Megjegyzendő, hogy Zahn ténynek tekinti a partheno- genesist, csak Mária örökös szüzességét tagadja (»Jézus testvérei«) Zahn, Einleitung, I. k. 73. 1., II. k. 74. é. k. 85., 486. 1.; Kattenbusch (i. m. II. k. 621—2. 1. és 230 j. és 666. 1.) pedig az I. század christologiai dogma-fejlődése behatásából származtatja a parthenogenesist és ennek behatása alatt jött létre szerinte a Lukács- és később a Máté-féle elbeszé- lés, és ezen alapon a Romanum 3. articulusa.
