Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Pályi József: A bűnbánat szentsége és a nemkatholikusok
A legrégibb időben a plébános csak saját híveit gyón- tathatta, azok felett volt joghatósága, melyet közölt segítő társával, a kooperátorral, míg most a presbiterek lelki jog- hatósága (iurisdictio delegata) az egész egyházmegyére kiterjed. Mikor a szerzetesrendek, különösen a ferencrendiek, a lelkipásztorkodással foglalkozva, a híveket gyóntatni kezdték, számos plébános, sőt részleges zsinat tiltakozott ez ellen, sőt számosán a plébános tudta nélkül és akarata ellen adott feláldozásokat érvénytelennek nyilvánították. Az apostoli szentszéknek kellett őket megvédeni és kinyilvánítani, hogy csupán a hely püspökének engedelmére (approbatio) van szükségük.2 A joghatóságot tehát közvetlenül a pápától kapták. így rendelkezik a tridentinum is. 4. Az akatholikus püspök szentelése érvényes, az ordi- nációban megkapja a nemkatholikus (skizmatikus) pap is a bűnbocsátó hatalmat. Csak az a kérdés : Megakadályozza-e az egyház, hogy ezen hatalmat érvényesen gyakorolhassák, vagy pedig csupán tiltja a felold ozást ? Más szóval így is felállíthatjuk a kérdést : Akarja-e, akarhatja-e az egyház, hogy a nemkatholikus felekezetek papjainak feloldozása ne- csak tilos, hanem érvénytelen is legyen ? Kivonta-e a sza- kádárokat szakadár plébánosuk (püspökük) joghatósága alól, megszüntette-e ezek joghatóságát ? E kérdésre a felelet nem könnyű. Az egyház a szakadár (eretnek) felekezeteket nem ismeri el, jogilag nem létezőknek tekinti őket. Ép azért törvényeiben, nyilatkozataiban nincsen rájuk tekintettel, a felekezetiül — mint külön társaságról — nem nyilatkozik. Az eretnekekre, szakadárokra, az egyes személyekre különböző büntetéseket szab, különböző lelki javaktól meg- fosztja őket, de a felekezetekről nem szokott törvényeiben szólani. Ép azért nem is találunk egyenes, direkt nyilat- kozatokat az egyház részéről, melyekből kitűnnék, hogy a szakadár felekezet papjának feloldozását érvényesnek tekinti-e az egyház, vagy nem. 1 Hergenröther, Kirchengeschichte. Freiburg in Br. 1884. II. 555—56. A BÜNBÁNAT SZENTSÉGE ÉS A NEMKATHOLIKUSOK. 161 Hittudományi Folyóirat. 1907. 11
