Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Pataky Arnold: A zsidó theologia Messiási eszméje Jézus Krisztus és az apostolok korában
A ZSIDÓ THEOLOGIA MESSIÁSI ESZMÉJE. 13& a jók és gonoszak között. Izrael jövőjét nézi, Mózesig megy vissza, hogy Istennek előre rendelésében megláttassa Ígéretei- nek örök érvényűségét, bár a nép nem egyszer vétkezett. Isten egy csapásra menti meg Izraelt és felragadja a magasba. E munka világosan mutatja, hogy a zsidó-római érint- kezés mily heves lángra lobbantotta a nemzeti és katonai messiási ország eszméjét, és mily nagy a tisztelet Mózes és törvénye iránt. Iratunk szerzőjét Faye röviden így jellemzi : »C’est un patriote et un fanatique«.1 6. §. A Jubileumok könyve. A Jubileumok könyve (rá JujßtJ.aia vagy )! ־Iíttt)) révedig) haggadikus magyarázata a kánoni Genesisnek, szabad átdolgozása a bibliai őstörténetnek a világ terem־ tésétől a husvét megalapításáig, és pedig a későbbi zsidóság־ szellemében. E tartalom oly alakba van öltöztetve, mintha a Sinai hegyen Mózes »az Úr arca előtt levő angyaltól« kapta volna kinyilatkoztatásképen. Főleg a chronologiát tartja szem előtt, időszámítása a jubileumi szakaszok szerint halad, s innen is nyerte elnevezését. Hogy mely körben keletkezett ez irat, nehéz volna meghatárazni. Az angyalokról szóló tana, a titkos könyvek említése, melyekből már a pátriárkák is tanultak, a lélek élete a test föltámadása nélkül (3, 24.) az essenismust jut- tátják eszünkbe ; de sehol nyomát nem látjuk az essenusok szemében oly fontos tisztulásoknak, s a szerző nem kifogá- solja a véres áldozatokat, holott az essenusok ezeket is el- vetették. A szamaritánusok közt sem kereshetjük eredetét, mert Isten négy földi helye között (az édenkert, Kelet hegye, a Sinai hegy, és Sión hegye) a Garizimot nem találjuk. Leg- valószínűbb, hogy az író lényegileg a farizeus állásponton van, de egyes kérdésekben külön véleménye van, pl. nem fogadja el a farizeusok naptárát (II. 246.), s a lélek tovább- élését feltámadás nélkül vallja (III. 24.). 1 Les Apocalypses juives, 68. 1. — L. Revue Biblique, 1905. évf. 486. 1.
