Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben

106

DR. II ANU Y FERENC.

(q Tisch.), a saint-germain-i latin kézirat (g ’), a vercelli-i latin kézirat (g’k), a verona-i latin kézirat (b).1

Legbehatóbban lön megvitatva, de el nem döntve, a parthenogenesis tanának összefüggése a Syr-Sin-szöveg (Máté 1, 16) lectio varians-ával, az Academy angol folyó- iratban, amelyben a parthenogenesis tanának természetes fejlődése mellett főleg Conybeare, Badham, Charles szállottak síkra, a parthenogenesis tanának a parthenogenesis tényébó'l való eredését pedig vitatták: W. Allen, W. Sanday, Gr. A. Simcox.2

1 N. ö. Merx i. 11.

s BurJcitt közzétette a Syr-Sin-szövegnek Máté I. fejezetére vonatkozó variánsait a »Guardian« 1894. nov. számában. Erre az »Academy« folyóiratban nagyarányú vita indult meg, melyben részt vettek : a) E. C. Conybeare (Acad. 1894. nov. 17., dec. 8., dec. 22.,. 1905. jan. 12., 19., febr. 2., 16., az első az alapcikk, a többi a fel- szólalásokra adott polemikus válaszok) egy feltevéssel áll elő, t. i. hogy az »ex nveóyaio; áyíov* nem zárja ki a naturalis generatio-t (a test a nemzésböl, a lélek a Szentlélektől) a hellenista-zsidó fel- fogás szerint (Philo, De opif. mundi I. 32. §. 12., §. 46., §. 148.), egyébként C. szerint (dec. 22.) Philo is beszél már parthenogene- sisröl, mert szerinte a Logos a Philo-féle terminológiában az »ever- virgin immaculata Sophia« fiának mondatik, akit szüzén szült meg .i'oqrta ; végre azt vitatja, hogy a Máté 1, 16. Syr-Sin szerinti szövegének *Magía r\ naQdéi-o;« formulája azonos a *Magía 7\״ ףjo««-val (Maria vidua), mert az ősegyházban (Ign., Smyrn. 13.) e két szó : Xygtt és TtagSévo; azonosak (! ?) voltak. (A »viduae« = diaconissae, ez igaz; és diaconissa-vá lehetett egy »virgo« is, de a »virgo« nem nevez- tetett mindig »X^««-nak is. Dr. H. F.) ;

b) G. A. Simcox (Akad. 1894. nov. 24., contra Conybeare);

c) R. H. Charles (Akad. 1894. dec. 1., 29., 1895. jan. 5.) szerint a genealógiák és a naturális származást kifejező részletek ebionita eredetű, későbbi betoldások, a Syr-Sint csakis Máté 1, 16-ban látja a görög szövegnél régibbnek, de azért ő is (Charles) Józsefet tartja Jézus nemző atyjának (dec. 1., 448. 1. 2. has.), a Máté 1, 25 (»oüx eyívwaxsp *rl«.) hiányzik a Ss-ben, de megvan a görögben. Szerinte Máté evangélista maga a parthenogenesis alapján állott és evan- géliumát is a parthenogenesis leírásával (Máté 1, 18—25) kezdte, a görög nyelvű genealógiák az »eyérrr]0£p ''lr\aoZv« kifejezéssel együtt akkor még »extra evangelia« voltak és csak 170. év körül kebelez- tettek be az 1. és 3. ev.-ha és ilyen változatlan alakban történt az ó-szír fordítás 190—200. év körül, de nemsokára átdolgozták a görög