Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Nitsch Árpád János: A Megváltó az Ószövetségben és megjelenésében

lássál, Jeruzsálem és Juda országának porba döntésével nyer befejezést. (7+62+1.) Ez tartalma a jövendölésnek, mely Krisztus eljövetelét 70 hétre teszi. E hetek azonban három részre oszlanak, mely három rész három korszakot jelent ; az első tart 7 hétig, a másik 62 hétig, a harmadik 1 hétig. Ez utolsó ismét két félre oszlik. Mindhárom kor- szaknak más és más a tárgya, még pedig az elsőt Jeruzsálem helyreállítása tölti be ; a másodiknak tárgya az előkészülés, mondhatni a vajúdás, mely a vég és kezdet között folyik. Az ó-szövetség elvetése és az újnak behozatala között ; a 62 bét vége tehát akkor lesz, mikor a szentek Szentje, a Megváltó elérkezik. A harmadik a legfontosabb, a leg- magasztosabb. Most jön Krisztus ! Megjelenésére megremeg a föld, porba hull a gonosz és a láncra vert igazság vissza- nyeri szabadságát. Most van az idők telje, minden betelje- sedik, és pedig úgy, hogy a harmadik korszak első felében Krisztus halála által befejeztessék a megváltás nagy műve, második felében pedig végleg megszűnjék az ó törvéhy, megbüntettessenek Krisztus gyilkosai és mindenki előtt megnyittassanak az üdvösség kapui. Ez tárgya a még hátra- levő korszaknak, ez hivatása azon időszaknak, melyet Isten még enged a zsidónépnek bűneik serlegének teljes betol- téseig. Kevés kivétellel, valamennyi sz. Atya így értelmezi Dániel jövendölését, de sőt a legtöbb protestáns és zsidó sz. írás magyarázó is. Egyetértenek a tárgy meghatározásé- ban, egyetértenek annak fölosztásában, miáltal azon kevesek véleménye, kik Cirust, avagy N. Sándort látják e jövendölés- ben, teljesen elenyészik. Ez tehát nehézséget nem okoz, de már kényesebb a 70 hét értelmezése, mely tekintetben általános egyetértés nincs és nem is volt a távol múltban és a jelenben. Mi ugyan, kik tudjuk Jézusról, hogy Ő a meg- ígért Megváltó, mi egyhangúlag 490 évnek veszszük a 70 hetet, de homlokegyenest eltérők e tekintetben a vélemények különösen a zsidó rabbinusok részéről. Nézzük először a miénket. A zsidók a hét évből álló időközt »annus sabaticus«־ nak nevezték, máskép »Hebdomas annua«-nak is; tehát egy hét évhői álló időköz köznyelven »egy hét« volt. A hét 7 nap94 KITSCH ÁRPÁD JÁNOS.