Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Hölszky Károly: Monda és sugalmazás

6

HÖLSZKY KÁROLY.

ha nem is absolut igazság. Hiszen absolut igazságra ezek a műfajok nem is tartanak igényt. Fiat applicatio a Gén. őstörténetére.

Mitsem változtat a kérdés ezen állapotán, hogy a régiek a mondákat objectiv történetnek tekintették. Mert arról sem az inspiráció, sem mi nem tehetünk, hogy nem ismerték a történeti kritikát. Talán a sugalmazó Szent- léleknek kellett volna őket erre megtanítani ? Ugyan miért ? Különben a praehistorikus kort, nemde, mi is csak mon- dákkal vagyunk kénytelenek kitölteni.

Végül a bibliai inspirált ősmondák nekünk is csak úgy szolgálnak valláserkölcsi épülésünkre, mint Mózes kor- társainak.

*

־1־ *

Ám szóljanak a kérdéshez mások is. Hadd lássuk, vájjon egészen elszigetelten állok-e magyarázatommal.

Fr. v. Hummelauer S. J. Exegetisches und Inspira- tionsfrage című művében (melyet, sajnos, csak dolgozatom elkészítése után ismertem meg) a Genesis egész őstörténetét Volkstradition-nak nevezi, s e műszót egészen úgy definiálja, mint én a mondát: . . . bei historischer Wahrheit des Kernes die Naturwüchsigkeit der Einkleidung . . . Die ihr eigen- thümliche Wahrheit besteht in der Angemessenheit einer solchen Geschichte, um Religion und Sitte zu heben. (23. 1.) . . . Auf die Frage, ob das Charisma der Inspiration sich auch auf eine Volkstradition ausdehnen konnte, muss also bejahend geantwortet werden. Die Volkstradition an sich ist wahr, zwar nicht im Sinne der Geschichte, aber eben im Sinne der Volkstradition. (24. 1.) . . . Gott konnte sehr wohl der Umgestaltung der Geschichte in Volkstradition ihren natürlichen Lauf lassen, indem er zugleich verhütete, dass deren religiöser Gehalt eine Schmälerung oder Fälschung erfuhr. Oder musste er jener Umgestaltung deshalb wehren, weil die Urgeschichte bestimmt war, ein Stück der Geschichte Israels zu sein 1 . . . Oder ist etwa die volle Geschichtlich- keit der biblischen Urgeschichte ein Postulat der Dogmatik ?