Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Nitsch Árpád János: A Megváltó az Ószövetségben és megjelenésében
A. MEGVÁLTÓ AZ ÓSZÖVETSÉGBEN ÉS MEGJELENÉSÉBEN. 83 tárgyaljuk, melyek magát az eljövetel idejét határozzák meg pontosan. Ügy hiszem azonban, hogy ezeket fontosságuk miatt célszerű lesz külön pont alatt letárgyalni, s azonkívül van még néhány jövendölés, melyek nem kevésbbé fontosak az előbbieknél arra nézve, hogy a Megváltó tényleg meg volt Ígérve és idő folyamán Isten Ígéretét ismételten és ismételten megerősítette. Ezek különösen : Mózes, Balaam, és Náthán próféta jövendölései. Mielőtt azonban ezekkel bővebben foglalkoznánk, szükséges nehány szóvál Isten választott népének sorsát ecsetelnünk. Jákob fia, József, testvéreinek gonoszsága követkéz- tében Egyiptomba kerül, mint rabszolga. Testvérei elveszíteni akarják szegényt, midőn az egyiptusi kereskedőknek eladják, de Isten nem hagyja el azokat, kik őt híven szolgálják, — így most is. József börtönét királyi palotával cseréli föl, rabköntösét biborpalásttal váltja föl. Nagy tisztségre emel- tetik, de hatalmával nem él vissza, gonosz testvéreit nem bünteti, de országába hívja, földet ad nekik és így az isteni gondviselés Egyiptomba vezeti Abrahám utódait. Hatalmas néppé lesznek, elszaporodnak itt, és ez baj, mert az egyip- tusiak féltékeny szemmel kezdik nézni a zsidónép erősödését ; majd a zsidókat pártoló dinasztia dől meg egy hatalmasabb által, mely trónra kerülvén, kínos rabságba ejti a már nagy zsidónépet. Keserves napok jönnek most. Az előbb szabad nép nehéz bilincs alatt görnyed, ivadékait vízbe fojtják, őt magát ütik, verik. Isten megkönyörül népén, Mózest küldi hozzá, ki csodákkal félelmetessé teszi Jehova nevét a népek előtt és Izraelt kivezeti Egyiptomból a pusztába, honnan Jehova lesz őt elvezetendő oda, hol neki székhelyet alapított. A pusztában 40 évig tartózkodik. Istentől sugal- mázott törvényt kap, Isten táplálja, bünteti, segíti, vezeti. Egyiptomtól Palesztináig hosszú láncolata a csodáknak a zsidónép élete. Megremegnek a szomszéd nemzetek a Jehova név hallatára, melynek kiejtése romba dönti a városokat, győzelemre vezeti a népet. E név adja kezébe Palesztinát, hol új hazát nyer, Isten által adott hazát, melyet megígért ■Abrahámnak, megígért Izsáknak, Jákobnak. A zsidónép 6*
