Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Tower Vilmos: Reformeszmék a kisszemináriumi papnevelést illetőleg
ugyanabba, sőt még nagyobb, mert veszélyesebb hibába esik, mint az egyszeri gimnáziumi tanár,1 ki az iskolában folyton és egyre csak a felsőbb mathematika szépségeit fejte- gette, magasztosságát emlegette és nagy hasznát törekedett bizonyítani, ahelyett, hogy arra törekedett volna, hogy tanít- ványai a mathézis alapelemeit jól elsajátítva, megkedveljék a tárgyat és önmaguktól jöjjön kedvük a felsőbb mathézis elsajátítására. Mi volt az eredménye e tanítási módnak ? Az, hogy a tanulók sohasem értették meg a tanár úr magya- rázatait, az alsó mathézist sem tanulták meg, mert erre nem fordított gondot a tanár, tehát a két szék között a földre estek, azaz egyáltalán nem tanultak semmit a mathematikából, de mivel akarva, nem akarva mégis csak foglalkozniok kellett vele, alaposan és örökre meggyűlölték e tárgyat. Nem tulajdoníthatjuk-e a kisszemináriumokban is a vallásos nevelésnél követett hasonló eljárásnak azt a sajná- latos jelenséget, hogy sokszor az egyház legbőszültebb ellen- ségeinél sem találkozunk oly nagy idegenkedő indulattal a belső vallásos érzület és aszkézis iránt, mint épen a legtöbb exkisszeminaristánál. A kisszemináriumokban az elmélkedéssel kapcsolatban az aszkézissel bajmolódni, a tökéletesség elnyerését és a magasabb erények ápolását tűzni ki célul: annyi, mint alap nélkül, tehát a levegőbe építeni; 1 2 annyi, mint akárhány ifjút, főleg a kétes hivatással belépettek közül, örök romlásra segíteni. 1 Unokabátyámnak volt tanára az egyik ref. gimnáziumban ; akkortájt épen a doktorátusra készült és talán innen magyaráz- ható meg alább említett eljárása. 2 A lelki olvasmányra ez nem vonatkozik ; először közvetlen lélektani okból (lásd a szentmise hallgatásnál mondottakat !), másod- szór nem közvetett okból, t. i. : 11a a jelen fejezetemben az elméi- kedésre vonatkozólag fölvetett reformeszmét elfogadjuk, emellett a lelki olvasmány, mint fűszer az ételhez, mint drágakő a gyűrűn, úgy illik. A lelki olvasmánynál is csak ama műveket ajánlottuk, melyek nem a speciális erények ápolását tűzik ki célul, hanem a legáltalá- nosabb kath. hitélet ügyeiről szólnak. j Cj 664 VEGYESEK.
