Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Kurcsy Vendel: A kereszténység kovásza az emberiség történetében
A KERESZTÉNYSÉG KOVÁSZA AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETÉBEN. 639 daiban a szabad csak politizálni és harcolni tudott. Épen ezért azon kor államférfiai előtt a rabszolgaság nélkülözhetetlen társadalmi szükség, amely nélkül sem állam, sem társadalom nem állhat fönn. E felfogás párosulva a munkaszégyennel, megindítja a rabszolgakereskedést, illetőleg csak jobban kiterjeszti s végre is a római birodalom széles határai között mindennapivá teszi. Az anyagot Ázsia mellett főleg Afrika szolgáltatja. Teljesül az ősatya átka : Atkozott Chanaan, az ő atyafiai szolgáinak szolgája lesz,1 mert ezrek és száz- ezrek szakíttatnak el az őshazától, hogy nemzedékről nemze- dékre szolgálják Szemet és Jáfetet az ő utódaikban. A római köztársaság utolsó idejében e szerencsétlen feketék a váró- sokban már kétszeresen, sőt a fővárosokban többszörösen felülmúlják a szabadok számát, kik gazdagságukat és rang- jukat minél nagyobb rabszolgaszemélyzettel igyekeztek kimutatni. A rabszolgaság ekkor éri el legnagyobb kitérje- dését s egyúttal legnagyobb megvetettségét. Homer, Plato, Aristoteles, Cato és mások nézeteit a rabszolgákról kétkedés nélkül fogadják el az egész művelt világban : Jupiter megfosztá a rabszolgákat eszök felétől; a rabszolga a természettől meg van bélyegezve; a rabszolgáknak minden képessége testi erejök felhasználásában áll, s ezenkívül tőlük mi sem várható ; a szabadokhoz csak úgy hasonlítanak, mint az állat az ember- hez ; az állat és rabszolga között a különbség csak az, hogy ezt kérdőre lehet vonni stb. S nem találkozik egyetlenegy író, bölcsész vagy szónok, aki a rabszolgák emberi jogainak' elismerését csak homályosan is sejtetné. A rabszolgák teljes megvetése és semmibe vétele szülte meg Rómában a gladia- tori játékokat, melyekben eleinte rabszolga rabszolga ellen küzdött, majd Afrika meghódítása után az innen szállított vadállatokkal vitt haláltusa mulattatta a nyers rómait. Ezen játékok ellen irányult első sorban Spartacus lázadása, ki elkeseredett feketéivel rémületbe ejtette a világ úrnőjét. De végre is leverettek s Crassusnak tízezer felfeszítettje hirdette Capuától Rómáig a rettentő boszut, mit rajtuk vettek. 1 Gén. 9. 25.
