Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Végh Kálmán Mátyás: A Genezis kultúrája és az ember kultúrájának láncolatos összefüggése

A GENESIS KULTÚRÁJA.

589

val kibékült és Szókotban sátorféle alkotmányokat készített barmai számára, honnét a hely is nevét kapta (פס1ז = szűkké = kaliba, kunyhó, talán félszer, állás).

Oly helyeken, hol nagyobb mennyiségű nyáj verődött össze, tornyokat építettek a hegyes, dombos vidékeken, honnét a pásztorokat, jószágokat könnyen szemmel tart- háttá a gazda vagy őrsége. Ezek kőből épült tornyok voltak. Nem lehetetlen, hogy a babiloni toronynak is egyebek mel- lett ilyenféle hivatása is lehetett. Sík vidéken azonban hal- mókát hánytak ilyen célra. A Nilus-deltában, a hajdani Goszenben, hol a Jákob ivadékai juhászkodtak, ma is emle- getik a zsidók halmait »turbet el Jehud« néven. 31., 21.

Az ősfoglalkozások közül a földművelést is űzték a pátriár- kák. Ábrahámról ugyan nincs megmondva, hogy szántott, vetett volna, de ezt abból, hogy a faültetéshez értett (33 r.), bátran lehet következtetni, mert ez csak követni, nem megelőzni szokta a földművelést. Fia, Izsák, azonban már szántóvető is Gerarában, ki »egy évben százannyit nyert árpa vetéséből« (26, 12). Fiáról, Ézsauról, kifejezetten mon- datik, hogy »szántóvető ember volt«; sőt áldása közben Jákob is fiát gabonával látja el. Mindezt azonban csak úgy kell érteni, hogy a háziszükséglet számára termeltek. Sátoruk közelében egy darab erdőt vagy völgyet feltörtek és úgy ahogy felturkálták, még pedig alighanem csak hegyes fákkal, azután bevetették s a szűztalaj dúsan jutalmazta a fáradságot.

A szekerek teljesen ismeretlenek voltak a pátriárkák háztartásában, hanem, mint említtetett, szamár-teveháton utaztak a nők, öregek, gyengék, gyermekek és ezeken szállí- tották málháikat is. Ezt nemcsak a Béni Hasszán melletti sírkép, de az a körülmény is igazolja, hogy József rendelt atyja átköltözésekor fáraó jóvoltából szekereket Jákob és házanépe átszállítására : »Parancsold meg (úgymond fáraó), hogy vigyenek szekereket Egiptom földéről az ő kisdedeik és feleségeik elhozására.« (45, 19.)

A lovat ugyan nem ismerték, de annál nagyobb szerepet játszott utazásnál a szamár, mint teherhordó; és a teve, melyen, habár sehol nincsen említve, hogy hátán ültek volna,