Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Végh Kálmán Mátyás: A Genezis kultúrája és az ember kultúrájának láncolatos összefüggése

582

YÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS.

első, hátára van ugyan, olyan-amilyen, vidékünkön »ham- vas«-nak nevezett, durvább diszítésű lebernyeg (plaid-féle) terítve, de már a következőnek csak egyszerű, dülény alakú kockával diszített ágyékkötője van. Hajállásuk már hason- lit a leghátuljövő urak hajállásához ; de fegyverük nincsen. A pásztorok után következnek a málhás szamarak hátán ülő, már megint világosabb szinű úrfiak. Díszes takaró fedi a gyeplőtlen, kantártalan csacsi oldalát, melyekbe, mint zsákokba vannak bujtatva a csemeték. A ház legdrágább kincseit négy világos színű, hosszú, gazdagon diszített ruhába öltözött mama követi; az első mellére tett kezével kinyújtott mutatóujjával, mintegy ezt látszik mondani a mögötte jövő kettőnek : »Hátra !« E kettő lenyújtja combig érő karját egyenesen a föld iránt. A negyedik helyzete ugyanaz, mint az elsőé. Lehet, a szamár hátán lógó két gyermek e kettő fia. Jellemző, hogy a négy asszony ruhája elütő, bár mind finom diszítésű. A divatnak tehát ekkor is hódoltak. Az asszonyokat ismét egy díszes takarójú, málhás szamár követi, melynek hátára egy nyílvesző és kivehetőleg két pajzs és talán más fegyverek vannak téve. A csacsi után két világos színű férfi lépdel, finom diszítésű körülkötőkben, büszke, tiszteletet parancsoló, emelt fővel. Az első férfi hátán talán puzdra, kezében valamely, vízszintesen tartott tárgy, kivehetőleg lant van. A legutolsó férfi az úr; mondjuk a bég, kijobbjá- ban a mai török kardokhoz hasonló hajlású, tokba dugott kardot, baljában erjedt idegű kézívet tart, hátán pedig puzdra van. Végül megemlítem, hogy a gyermekeket vivő szamár és az asszonyok között, de a távlat szerint ítélve, öt-hat lépés- nyíre, oldalt tőlük egy lándzsát tartó férfi lépked, védelemre készen fogva fegyverét minden eséllyel szemben.

E képen ugyan a harminchét alakból csak tizenhárom közöltetik a jelzett forrásban és fekete képben, de így is nagyon beszédes és pompásan bele illik abba a keretbe, mit a Genesis pátriárkáinak kultúrájáról alább a biblia alapján készítünk, de igazolja felötlőleg azt a jogállapotot is, melyet Noé rendelkezéséből megismertünk a szumér cseréptáblán; mi annál felötlőbb, mert a kettőt egymástól nemcsak négyezer