Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Végh Kálmán Mátyás: A Genezis kultúrája és az ember kultúrájának láncolatos összefüggése

558

VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS.

pota úgyszólván nyitott könyv előttünk, mert a Genesis eddigi tárgyalásából önként folyik. Legyen bár, hogy isteni sugallat alapján, mint közönségesen tartják, száz év alatt építette fel a kölni dóm nagyságához (Kirchen-Lexikon: Arche) hasonlított bárkát, mégis elfogadhatjuk a reveláció sérelme nélkül, hogy Noé a megfelelő vasszerszámokkal rendelkezett és kellő gyakorlottsággal bírt a faépítészetben. Azon adatokat, melyeket a bibliából ismerünk, kiegészíti az állítólagos Izadubárról 1 (= Nimród, más néven Gilgamos vagy Namrutu, mert eddig nem sikerült a hős valódi nevét a töredékekből megállapítani) szóló, ékiratban felmaradt hős- költemény tizenegyedik táblája, hol a bárka 300 könyöknyi hosszúsága teljesen egyez a biblia adatával, de már a szé- lessége tíz könyöknyivel nagyobb (60) a biblia 50 könyöknyi szélességénél; a magassága pedig teljesen elütő. Noé kultúr- állapotát csak következtetni lehet a bibliából ; az ékiratos cserép tábla már többet is mond. így beszél tudniillik az ék- iratban Izdubárnak Hassziszadra (Lindl szerint Ut-Napistim) (= Noé) : »Ha a bárkát megcsinálom (kigúnyolnak engem) a hadsereg fiai s a vének.« De az úr (Hea) vigasztalta és így utasította : »Lépj be . . . Középen lesz gabonád, bútoraid és élelmiszereid, gazdasági eszközeid . . .« Hassziszadra így szól : (Bár) senki sem csinált soha hajót . . . szegezni fogom . . .

Három szár szurkot kentem a külsejére . . . belsejére . . .

Három szár szöget ... a kenyeres kosarak számára . . .

Szamasz (= napisten jóvoltából) ... a hajó elkészült . . .

Ezüstömet, aranyomat . . . életmagvakat bevittem . . . A világ iszappá lett . . . Áldoztam . . . (Áldozati) tüzet gyújtottam a hegy csúcsán . . . (az özönvíz után).«

Ez elbeszélésnek, ha nem vesszük is minden szavát

1 Istenített hős, talán folyamisten. A magyarban is van ilyen esküvési forma. Istókbáré ! Istókbáré úgyse ! Általán a szumir régészet nyelv, faji jelleg tekintetében egy, a magyarral közel rokon népről beszél, melynek Mugheir, Eufrates-parti és khaldeai város igen erős támasza. Kiderülő félben van az is, hogy a kultúra eredete nem szémi, de turáni népektől származik, e két szót a mai »usus loquendi« szerint értvén.