Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Végh Kálmán Mátyás: A Genezis kultúrája és az ember kultúrájának láncolatos összefüggése

548 VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS. íme itt a vadászat, halászat, földmívelés, kertészet első kátéja ! De hogyan ? Ki tanította meg őket erre ? Maga az Isten, ki mai értelmünk szerint már el sem képzelhető lelki tulajdonok- kai ékesítette fel Adámot és Évát. A történelem arról tanúskodik, hogy ahol sikerült eddig a Krisztus előtti 6000 éves emlékek okmányaiba bele pil- lantani, az embert ugyanannak találja mindig; kezében fegy- ver, mellette házi állatai, melyek azonosak a mieinkkel, szigony a halász markában, ki sajkán evez, búza, árpa és köles (rozs nem) fazekaiban, ropogó tűz szolgafára akasztott vagy katlanra illesztett üstjei alatt így Erech ősbabiloni városban az özönvíz korának szomszédságában. Ámde ha az Édenen kívül így volt, másként lehetett-e az Édenen belül ? Másként, de csak annyiban, hogy az ősfoglalkozás űzésére szükséges eszközök ma még elképzelhetetlen tökélyben vol- tak az ősszülők birtokában és ezek homályos képét, emlékét a megélhetés tudományát a töviskes földre is kihozta és küzdve, fáradva tökéletesítette. Az az általánosan elterjedt katekétikus felfogás, mintha az állatok szelíden simultak volna az ősemberhez, a biblia határozott szavai szerint hibás. Igaz. annyiban, hogy ellen- állásuk nem volt olyan vad, mint ma, mert Isten ösztönt adót nekik az ellenkezőre, de barmoknak megmaradtak, melyeket az embernek »hatalma alá kellett hajtani«, melyek felett »uralkodni« volt hivatva és bizonyára »őrizni« a paradicso- mot brutalitások ellen. Ezt pedig védő és támadó fegyver, eszközök nélkül nem tehették; sőt eledelül sem élvezhették volna a halakat és állatokat megfelelő eszközök nélkül. Az ősszülők tehát a kultúra tökéletes fokán állottak a paradicsomban. Nem voltak vasutaik, távíróik és telefonjaik, de erre nem is volt szükségök. E hatalmas találmányok a XX-ik század kultúrájának mililó apró-cseprőségeivel együtt beleférnek a biblia e két szavába : »Uralkodjatok a földön !« és végelemzésében ma is még az ősfoglalkozásnak vagy gyű- mölcsözőbbé tételének szolgálatában állanak. Az ember ma is az, ami a teremtés első sugaránál volt és az lesz akkor is, midőn az ítélet napján az utolsó sugárnyaláb is elröppent a

Next

/
Thumbnails
Contents