Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Tower Vilmos: Reformeszmék a kisszemináriumi papnevelést illetőleg

VEGYESEK. 399

véve jó — mondja helyesen ide vonatkozólag a bold. Schüch — nem mindig üdvös és kívánatos is egyszersmind.«

Hogy kinek ajánlatos és kinek nem a hetenkénti gyónás és áldozás, ennek eldöntésére az egyház előírása szerint csak a gyónó és gyóntató hivatottak.«1

»Die Frequentatiori der heiligen Kommunion — mondja egy négy országnak szánt híres folyóirat 2 — ist eine Sache, die nur mit dem Inneren, mit der Seele jeder Person zu schaffen hat, eine Angelegenheit, die bloss den Beichtvater und den Pönitenten angeht und mit der äusseren Leitung und Disciplin einer Anstalt nichts gemein hat. . . . Wenn der Brauch den Seminaristen, welcher nicht immer Sonntags Kommunizieren würde, Verweisen oder anderen disciplina- rischen Strafen aussetzen würde, so würden wir nicht zögern zu sagen, das dieser Brauch ein Übel ist, weil er ungerechter- weise die Gewissensangelegenheiten mit der äusseren Leitung verbindet.«

Végre, ha a hetenkénti vagy kéthetenkénti gyónás vég-, zését magukra a növendékekre hagyjuk, ezzel egy majdnem csalhatatlan fokmérőjét nyerjük nemcsak és nem annyira az ifjak lelki állapotának, mint inkább a lelki s vallásos nevelés hatásának és eredményének.3

poenitentium indoles interna, quae si non attendatur, praecepta de frequentiori Poenitentiae usu, obsint potius, quam prosint perfectioni acquirendae.«

1 V. Ö. dr. Amberger : Pastoraltheologie. III. Band. 121. §.

2 »St. Eucharistia« Organ der »Prister der Anbetung« in der Schweiz, Deutschland, Oesterreich u. Ungarn, c. folyóirat 1895. évi 8. száma a következő értekezésben: »Die heilige Kommunion an den Knaben- u. Priester-Seminarien.«

3 Szépen és helyesen mondja Mihályfi : »amint a gyónó- cédulák és elfogyasztott partikulák nagy vagy kis számából teljes joggal következtetünk valamely vidék vagy község vallásos életének mivoltára : úgy a papnevelőintézetekben is a papnövendékeknek e két szentség iránt tanúsított kisebb vagy nagyobb buzgalma az egész szemináriumi nevelés-szellemének biztos kritériuma« (Papnev. tört. II. köt. 77. old.) ;’ de ily kritériumról persze csakis akkor lehet szó, ha a növendékek parancs nélkül járulnak többször a szentse- gekhez !