Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Dr. Töttössy Miklós: Sz. János evangéliumának jellege

SZ. JÁNOS EVANGÉLIUMÁNAK JELLEGE.

321

véssé, majd nagy hangon mondja : »Lázár jöjj ki !« (43.) És rögtön előjött. (44.) Jézus megoldatta még kötéseit, mert szokás szerint múmia módjára be volt pályázva, s a csoda megesett ! »Íme egy az evangélium ama lapjairól, — írja Bougaud 1 — melyekről Rousseau azt mondja : »Barátom, nem így szoktak koholni.« Kiérzik belőle a szemtanú, a figyelmes szemlélő, kire e jelenet feledhetetlen benyo- mást tett.

Nemcsak azért jegyezte fel János ez eseményt, mert nagy csoda volt, hanem azért is, mert Jézus élete történeté- ben válságot jelent. Ez szolgáltatta a legközelebbi indítóokot arra, hogy a farizeusok régi tervöket, Jézus elfogatását, végre is megvalósítsák. Nemcsak annyiban egészíti ki a synop- tikusokat, hogy ők nem tárgyalta történetet mond el, hanem hogy kulcsát adja Jézus ünnepélyes bevonulásának Jeruzsá- lembe.1 2 A Benne hivő nagy sereg3 ünneplése volt az a virág- vasárnapi jelenet, mintegy tüntetés az írástudók üldözése eile- nében. Akadtak ugyanis, kik Lázár feltámasztását a főpapok és írástudóknak hírül vitték. (46.) Persze oda voltak ! János értesült róla, hogy Kaifás, az azidei főpap tanácsára, abban állapodtak meg, hogy meg kell halnia, mert különben a rómaiak kezére jut az ország. Jobb pedig, ha egy ember vész el, mint a nemzet. Jézus sorsa ezzel meg volt pecsételve. »Az ószövetség utolsó főpapja, abban az évben, mikor a zsinagógának meg kelle szűnnie, mielőtt visszalépne, önmaga készíti elő az oltárt és áldozatot«.4 Kiadják a parancsot, hogy aki az ünnepeken ráismer, jelentse őt fel, hogy elfog- hassák. (56. v.)

5 ez elfogatás közvetlen előzményeit örökíti meg János legközelebbi fejezeteiben. Még az időrendet is pontosan meg tudja mondani.5 Hat nappal husvét előtt nagy lakomát adtak Betániában a Lázárt feltámasztó Jézus tiszteletére.

1 I. m. 411.

~ Lásd Pölzl i. m. 290—291.

3 11, 45.

4 Bougauí i. m. 416.

6 12, 1. — Lásd Pölzl i. m. 312.