Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Beke Antal: Időrendi adatok az Üdvözítőről

időt követi, a szombat, a husvét és a jubiláris esztendők meghatározásában. Nem is lett volna célszerű asztronomusok számításaira bízni, akik nem voltak, és mikor számítgatní kezdettek : időnként ingadoztak a számításban, inig a nap és hold járása rendes és szabályos, mit minden józaneszű és épérzékű ember láthat és követhet. Nem igaz a zsidó rabbik azon régi dicsekedése, hogy a zsidók a Neomeniákat, azaz a hónapok első napjait, mik a hold felújulására estek, asztro- nómiai számítások alapján tartották volna, mert asztronó- niusokról Mózes törvénykönyve egy szót sem szól és sem Flavins Josef, sem Philo nem tud semmit kétféle Neomeniá- ról, olyanról t. i., amit a zsidó asztronomusok számítottak ; és olyanról, melyet a nép követett. Sőt midőn a zsidók egy része babiloni fogságba jut s az ottani asztronomusok idő- számítását követni kezdi : a Királyok IV. könyve 25. fej. 27. verse szerint a Tizedik hónap azon napja, melyen Joakim zsidó királyt Evilmerodák babiloni király a fogságból kibocsátja, 27-ik napnak van nevezve, mig ugyanazon napot a honn maradott és hazája sorsán kesergő Jeremiás próféta 52. fejezetében ugyanazon hónap 25-ének nevezi. Hogy ilyen ellenkezések a szent könyvekben elő nem fordulnak : azt éppen a hold járásának természetben látható lefolyása okozta, asztronomusok közvetítése nélkül. Mózes (Num. 10. fej. 10; és 28. fej. 11—14.) parancsolja, hogy minden hónap elején áldozatok legyenek Istennek bemutatva és a hetedik hónap (Tisri) első napját pedig ezüst-kürtök harsog- tatásával is meg kellett ünnepeim. A hold járásáról számi- tott évek könnyűsége mellett tanúskodik az is, hogy Kelet népei, sőt még a rómaiak is, sokáig hold éveket használ- tak, miket a hold felujulásai — neomeniae — vezettek. A hold felujulásai természetes és nyilvános, mindenkitől látható időjelzők, miket megjegyezni, megtanulni, s követni könnyű. Már a 80-ik zsoltár 4-ik verse így bátorítja a zsidókat: Fújjatok harzsonát az újhold napján, a ti ünne- petek jeles napján! így a húsvéti bárány ünnepét Nisán hava tizennegyedik napjához, holdtöltéhez köti Mózes• (Exodus 12. fejezetben), mely naphoz a zsidók állandóan

IDŐRENDI ADATOK AZ ÜDVÖZÍTŐRŐL. 245׳