Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Dr. Kmoskó Mihály: Adalékok az eredeti bűn dogmatörténetéhez zsidó és keresztény forrásokból

242

DR. KMOSKÓ MIHÁLY.

nünk, hogy a levelek szerzője sz. Antal tanítványai közé tartozott és a mester halála után irta leveleit. A levelek hangja legalább is amellett tanúskodik, hogy a szerzőnek saját korabeli szeizetestársai között nagy tekintélynek kellett örvendenie.

Ha már most szemlét tartunk azon Ammonios vagy Ammon nevű szerzetesek között, akik sz. Antal környe- zetében éltek, csak egy ily nevű szerzetes jöhet különösen tekintetbe : az az Ammonios, akiről a Historia Monachorum szerzője apa Pityrion történeténél megemlékezik.1 Tudva- lévő dolog, hogy a Historia Monachorum Írója2 394—5. között Egyptomban időzött és végigjárta a híresebb kolos- torokat. A Nilus partján, egy nagy és magas hegyen számos barlanglakó monachust talált, akiknek atyjuk Pityrion volt, szent Antal tanítványainak egyike. Erről megjegyzi, hogy dtudeZüutvoz . . . I4vrwv10v /.ál tov tovtov yad’yTtjV ,AyptovaVy el/.órwQ /.al t>)v yjjjQovouíav twv yaatouá tojv vxoSt^aro, vagyis más szavakkal, Pityrion utódjává lett Ammonasnak (vagy Ammoniosnak) sz. Antal tanítványának, a Nilus melletti hegyen lakó monachusok lelki vezetésében és nem- csak méltóságukat, hanem csodatevő erejüket is örökölte.3 Ugyanez a monachus az Atyák apophthegmáiban is elő- fordul, mint sz. Antal tanítványa, akinek az utóbbi megregna coelestia consecuturum. Ehhez hasonlít a Diascália egy mon- dása (II, 8 ed. Funk, Paderbornae 1905, p. 445 454) Idrrjg áőóxiuo; áneíootoio; ■nituit 10} íttqi. V. ö. Resch, Agrapha 187. 1.

1 Hist. Monachorum c. 13. (Migne P. Lat. XXI., 432.) Vitae Patrum VIII., 74. (Migne P. L. LXXIIL, 1176.) Cfr. Butler, The Lausiac Hist, of Palladius I., 199. sq. II. n. 37. page 199. A latin szöveget görögül 1. Mignenél P. Or. XXXIV. col. 1178., szyrül, Bedjan, Acta SS. et Martyrum. VII. k. (Paradisus Patrum) 427. L

2 Régente Rufinust tartották e mű szerzőjének, még Preuschen is e nézetet védelmezte Paladius und Iiufmus c. művében. Butler nem a latin, hanem a görög szöveget tartja eredetinek és csakis a mű latin fordítását vindikálja Ruflnusnak (The Lausiac Hist. I., 257—277.)

3 C. Schmidt szerint (Göttinger gel. Am. 1899. évf. 16.1.) Anto- nius tartózkodási helye Pispir hegye Közép-Egyptomban. V. ö. Butler i. m. II., 199.