Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Tower Vilmos: Reformeszmék a kisszemináriumi papnevelést illetőleg
186 VEGYESEK. A papi önérzet ébreszti a papot mindenkor annak tudatára, hogy ő pap, Isten vitéze, az első álláshoz tartozó egyén, kinek tehát van jogcíme ahhoz, hogy beleavatkozzék mindenbe és mindenütt, ahol csak a lelkek üdvösségét elő- mozdíthatja ; a papi önérzet az a világító fáklya, melynek fényénél átláthat a világi hivatalok külső mázán keresztül a lényegbe, mely sokszor egészen más valójában, mint külső- leg mutatkozik. Az önérzet az az éles kard és hatalmas fegyver, mely bátorságot nyújt a papnak arra, hogy Istenért, egyházáért, állásáért, a hazáért, minden jó és nemes szent ügyért, meg nem ijedve semmiféle tekintélytől, síkraszálljon minden hatalom és tekintély ellenében ! A papi önérzet az a bölcs tanácsadó, mely megtanítja a papot, hogy ügyes-bajos dolgaiban, társalgásában ép úgy, mint hivatalos eljárásában embertársaival szemben lefelé is, fölfelé is túl ne lőjön a célon, senkit magától el ne idege- nítsen, de viszont ne szolgáljon se gúny, se nevetség tár- gyává, se ne nyújtson alkalmat arra, hogy őt megszánják vagy egyszerűen lesajnálják ! A papi önérzet végre az az erős hatalom, mely őt a két legnehezebb, erényben a tisztaságban és mértékletességben a józan határokon belül tartja és az az erős hatalom, mely megóvja a papot attól a két veszedelmes tulajdonságtól, amiért leggyakrabban, legkönnyebben és legjobban meg- gyűlölik a papokat : a fösvénységtől és — bár csodálatosnak hangzik — a büszkeségtől lefelé és a jellemtelenségtől fölfelé ! i) Végre legyen szabad még egy fontos argumentumot felhoznom amaz óhajom támogatására, vajha minél előbb kiküszöbölnék valamennyi kisebb papnevelő intézetből a papi ruhát. Szomorú szívvel, telve sajnálkozással az ifjú nővén- dékek iránt szoktam volt átfutni a gimnáziumi értesítőket. A papnövendékek érdemsorozatában, mintha ők nem is lennének oly hús és csontból álló emberek, mint világi tár- saik, mindenütt üres egy rovat, mely nem a szellemi munka eredményét tünteti föl, hanem a test működésének körébe vág.
