Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Dr. Babura László: A hittudori jogok és kiváltságok
168 annulum fidei, scilicet signaculum, quatenus Sponsam Dei, sanctam videlicet Ecclesiam intemerata fide ornatus, illibate custodias. Bona bibornok nem jelzi e szokás kezdetét, de ősréginek mondja, amint erről a régi liturgikus könyvek — ordines — tanúskodnak.1 Francia- és Németországban valószinüleg csak később terjedt el használata, mert Alcuin, Amarlar és Rábán sehol- sem említik. Ellenben a IV. toledoi zsinat 633-ban a püspöki jelvények közt már megemlíti. így vették fel a gyűrűt, mint a méltóság jelvényét a királyok, így az egyetemek is. II. Ferdinand király a nagy- szombati egyetem szabadalomlevelében a gyűrű viselési jogot is megadja, többek közt mondván : Volumus etiam imo decernimus ac e Caesareae simul ac Regiae potestatis nostrae plenitudine statuimus, ut omnes legitime promoti Doc- tores . . . sint participes ipso promotionis facto omnium illorum privilegiorum . . . quibus caeteri in aliis academiis gaudent . . . sive iam haec privilegia consistunt in actibus externis . . . sive in aliis ornamentis, ut sunt epomides, pilei dootorales, annuli et id genus Academicae Rei publicae insignia.1 2 Mária Teréziának 1780. március 25-én kelt nagy szaba- dalomlevele, az ú. n. Diploma inaugurate szórólszóra ismétli és újból megerősíti mind e kiváltságokat. A IV. lateráni zsinaton is elrendeltetett, hogy a papok »annulos non ferant, nisi quibus competit ex officio digni- tatis.«3 Ámde a doktorátus is dignitas. »Quicunque gradum doctoralem ecclesiasticum apud competentem auctoritatem nanciscitur, statim in quadam dignitate, prae ceteris clericis, censetur constitutus.4 A Rituum Congregatio is megerősítette e jogot egyik leiratában. Rómában ugyanis kananokok és plébánosok 1 Rer. liturg. lib. I. cap. 24. §. 13. 2 L. Dr. Pauler T. i. m. 480. 1. 3 Cap. 15. X. De vita et honest, cleric. 4 A. Trombetta : De iuribus et priv. doctorum eccl. pag. 8., ahol hivatkozik Reiffenstuelre, tit. de magistris n. 6. DR. BÁBURA LÁSZLÓ.
