Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Dr. Babura László: A hittudori jogok és kiváltságok
150 DK. BABURA LÁSZLÓ. Az elsőséget Bologna birja, ahol már 1113-ban jogi főiskola volt. A többi szakok azonban csak a reá következő században alapíttattak s a theologiai csak a XIV. század második felében keletkezett. Parisban ellenben már a XII. század végével mind a négy szakot egyesítve találjuk. A következő századokban szinte versenyre keltek a nevesebb városok és siettek egyetemet alapítani. A pápák és fejedelmek is részt vettek e nemes versenyben. E szerint az egyes egyetemek alapító levelei is különbözők. Ezekben pontosan körvonalazzák az alapítók mindama jogokat, melyeket az egyetemek adnak s amennyiben büntető hatal- műk is van, büntetéssel fenyegetik azokat, akik az elősorolt jogokat csorbítani merészelnék vagy azokat tiszteletben nem tartanák.1 Ezeket a főiskolákat studium generale vagy solemne névvel nevezik és csak később kezdik az universitas szóval jelezni. B) Licentia docendi. A tanítási jog s másoknak e jogot megadni: ez volt az egyetemeknek adott jogok közt a legelőkelőbb, a lényeges. Már az ó-szövetségi szent iratok tanúskodnak arról, hogy a tanítási jog mindig kiváló jognak tartatott és külön fölhatalmazás kellett ennek gyakorlásához. Mikor Nehemiás visszatér Palesztinába, felépíti a várost, megszünteti a vissza- éléseket, feleleveníti a feledésbe ment szent szokásokat, megújítja a szövetséget Jehovával; de a törvényt mégis Ezdrás a »serény * írástudó« olvassa fel és fejtegeti nyolc napon át. »Az egész nép családainak fejedelmei, a papok és leviták egybegyülének az írástudó Ezdráshoz, hogy ő fej- tegessse nekik a törvény igéit.«1 2 Ezek a törvénymagyarázók külön rendet képeztek és nagy tekintélynek örvendtek, kivált azok, kiknek véle1 L. a bécsi egyetem alapító levelét Rudolf, Albrecht és Lipót hercegektől Kink. i. m. II. 1. 1. sk. — Dr. Fr. Wegele : Geschichte der Universität Wirzburg. II. k. 4. 1. sk. — Dr. Pauler T. .־ A buda- pesti m. kir. tudományegyetem története. 475. 1. 2 II. Ezd. 8, 18.
