Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Nitsch Árpád János: A Megváltó az Ószövetségben és megjelenésében

A MEGVÁLTÓ AZ ÓSZÖVETSÉGBEN ÉS MEGJELENÉSÉBEN.

131

18, 18 squ. — így szól Isten prófétája által, s ezzel határo- zottan rámutat a Megváltóra, mint prófétára, de egyúttal törvényhozóra is, mert fenyegetőzik, hogyha szavát nem hallgatják, Ö maga, az Atyaisten boszúlja ezt meg. így beszél a Szentirás, de a természetes gondolkozó ész is emel- lett szól. Ha ő király, joga van törvényt adni, mint király a földiekben, mint főpap a lelkiekben ; ha pedig pap, úgy Isten felruházza Öt a prófétai tisztséggel, hogy működése hatásos lehessen.

Mózes szavairól értekeztünk már a II. fejezet alatt, itt tehát röviden végezhetünk e kettős tisztséggel. A Meg- váltónak mindazt, mi tiszteletreméltó, mi nagy és jó, sze- mélyében összpontosítania kellett. Ha a király és a pap méltóságában hatalmas, nem kevésbbé tisztelt és bámult a próféta és törvényhozó. Már az ó-szövetség prófétái oly tiszteletben részesültek, mint a király ; mennyivel inkább tehát az, ki mindezeknek Ura és parancsolója ? Ha pedig törvényhozó, nem-e önmagában is már becsült és hatalmas, nagy % Szava parancs, föltétien engedelmességet követel. Ilyennek kellett lenni a Megváltónak és ilyen volt. Tér- mészetes, 11a mégsem engedelmeskedtek, ha személyét nem tisztelték, uralmát el nem ismerték, ez saját felelősségükre történt, ők maguk bűnhődnek ezért; a világiakban is, nemde sokan szegülnek ellen a törvénynek, királynak. Vannak erre is eszközök, büntetések ; szabad akarat a vezér, az vezeti az elvakult szenvedélyt, ha mindjárt a romlás örvénye felé is. így most is. A Megváltó törvényhozó és próféta ; tiszteletet és engedelmességet követel; 11a ellenszegülnek, Isten maga mondja : » . . . én leszek a bosszúálló !«

így Jézus. Szegényen jött, külső dísz nélkül, de fel- ruházva mindazon méltóságokkal, melyek az ó-szövetség lapjain róla mondattak. Tehát próféta és törvényhozó is volt, mert hiszen eljövetelének célja az volt, hogy az üdv eszközét nyújtsa nekünk, hogy mit a paradicsomban elvesz- tettünk, azt a kálvárián visszanyerjük ; e céllal pedig szoros összeköttetésben áll a tanító, máskép a prófétai hivatal, — tanítani jött minket, mit tegyünk, mi az Isten akarata.

9*