Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Kováts Sándor: Próbafordítás Izaiásból
VEGYESEK. 85 superstitionibus vide B׳ chart Hieroz, II. 814 et Brach, Com- ment. in Isai. in locos cit. Septuaginta: 3׳atjj.ovia. Végül meg- jegyzem, hogy a zsidó nyelv szegény nagyon kötszavakban, onnan van, hogy az egyik: hanem, a másik: csak kötszót alkal- máz, világosság okáért akár mind a kettőt összeköthetjük. 22. Et respondebunt ibi ululae in aedibus ejus et sirenes in delubris voluptatis. Tárk.: baglyok (zsidóban farkasok) feleselnek ott házaikban, és szörnyek (zsidóban: sakálok) a gyönyörűség palotáiban. Káldi: füles baglyok . . . sárkányok. A zsidó szöveget igy fordítja Neteier: und Schakale heulen in den Schlössern, und Goldhimde in den Lustpalästen. Izr. I. T.: vad ebek üvöltenek kastélyaikban és sakálok a kéjes palotákban. Loch-íteischl: szószerint fordítják a Vulgatát. A zsidó szöveg két תונמלא és ילכיה גנע fordítható így: kas- télyaikban és a kéjpalotákban, vagy palotáikban és a kéj- lakokban. Továbbá megint nehézséget okoz a két szó םייא és םינת Neteler szerint: Schakale ... Goldhunde, םייא Gesenius- Drach nagy szótára szerint a radice חוא ululator i. e. canis aureus. Arabice ^ f ן Persico JlcA saghal, dictus a clamore nocturno, qui vagitui infantis similis est. Bochart. Hierozoic. I. 843. — םינת bestia quaedam deserticola Isai. 13, 22. B,. Tanchun Hieros. vocem recte interpretatus est: thoem (früK-sakál) canem ferum, ab ululatu dictum (cf. Arab 8 '(_!״ : lupus) vel a cursu citato, qui collo protenso fit. O׳ ןנה) protendit). Tehát םייא és םינת synonymák. Schegg 1 írja: l יא arabisch ן-j gewöhnlich in Plural םייא : der Heuler, ןת PI. םינת der Langgestreckte, ־weil der Schakal selten höher, als 15 Zoll wird. Tehát sakálválfajok. A Vulgatához annál kevésbbé kell e tekintetben ragaszkodni, mert maga sz. Jeromos sem következetes: helyünkön Izai. XIII. 22. םייא ululae-vel fordítja, ellenben ugyanazon szót Izai. XXXIV. 14. a Septuagintát követve: onocentaurus-szal adja vissza »mon- strum superius hominis, inferius asini speciem praeseferens.« A mondottak szerint módosítjuk tehát a Tárkányi szövegét. 1 Bibi. Archeologie I. Bd. Freiburg 1886. 113. old.
