Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Huszár Elemér: Az Oltári szentség az egyházi jogban

626

DE. HÜSZÁIÍ ELEMÉR.

kegyelem állapotában lévő,1 ha éjféltől kezdve jejunus,2 jogosan csak az Egyház közösségében élő.3

Synodus docet, parvulos usu rationis carentes nulla obligari necessi- täte ad Sacramentalem Eucharistiae Communionem. Neque ideo tamen damnanda est antiquitas si eum morem quibusdam locis ali- quando servavit, ut enim sanctissimi illi Patres sui facti probabilem causam pro illius temporisratione habuerunt, ita certe eos nulla salutis necessitate id fecisse, sine controversia credendum est. (A decretum védelmezését Sarpi ellen 1. Pallavicini III. r. 17. k. 12. fej. és Bri- schar i. h.)

A disciplina változtával az 1215-iki IV. lateráni zsinat 21. kánona minden hívőt, postquam ad annos discretionis pervenerit, köte- lez húsvéti gyónás és áldozásra. A canon a gyónás és áldozás közt nem különböztetvén, úgy látszik ugyanazon kort kívánja az áldozáshoz mint a gyónáshoz, tehát a mikor már bűnre képes. Mások az áldozás- hoz nagyobb fokú érettséget kívánnak mint a gyónáshoz. Hogy ez mikor következik be, azt pontosan meghatározni nem lehet, általában a 10—14. év között látszik ajánlatosnak a gyermekeket első áldozás- hoz vezetni, kivéve természetesen halálos veszedelem esetén, amikor a már bűnre képes gyermeket nemcsak gyóntatni, de áldoztatni is kell.

Örültek és eszelősek, ha világos pillanatukban kérik, vala- mint halálos ágyon megáldoztathatók. Szépen mondja a langresi rituale instructiója : Mieux vaut risquer de donner le Sacrement á qui est incapable de le recevoir avec tout le fruit qu’il peut produire, que d’en priver qui est capable d’en profiter.

1 Ha tehát halálos bűnben vtyi, nem szabad megelégednie a contritióval, hanem gyónnia kell. Trid. zs. XIII. Sess. 7. fej.

2 Bár Krisztus az utolsó vacsorán az első szent áldozást nem jejunusoknak osztotta ki, mégis az egyház az Oltáriszentség iránti tiszteletből behozta a jejunium kötelezettségét. A 397-iki III. kar- thágói zsinat 29. kánona csupán nagycsütörtökön engedi meg nem- jejunusoknak is a szent áldozást. A jejunium kötelezettség mint általános egyházi törvény alól csak a pápa menthet fel. így III. Gyula 1554 március 15-iki brevéjével V. Károlyt a jövőre dispensálja, a múltra absolválja, hogy pápai dispensatio nélkül orvosi tanácsra nem maradt jejunus. IV. Pius 1563 február 10-én Sebestyén portugál király kérésére megengedi, hogy indiai papok szükség esetén miséz- hessenek, habár éjfél után orvosságot szedtek is, hacsak mise előtt aludtak egy ideig. XIII. Ince 1722 okt. 5-iki brevéjével Lajos francia királynak, 1723 aug. 20. Erzsébet cseh királynénak koronázásuk napján tekintettel a hosszú szertartásra s gyenge egészségükre, meg- engedte a reggelizést. XIV. Benedek 1756 rnárc. 24-én dispensálván