Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Huszár Elemér: Az Oltári szentség az egyházi jogban
AZ OLTÁRISZENTSÉG AZ EGYHÁZI JOGBAN 623 pusztított tűzvész alkalmával. (Essendosi, com’ Ella, Bul- lar. IV. k. 4. §.) A valóban mintaszerű eystedti Instructio pastoralis (I. c. 4. fej. 7. §.) nehogy a hívek ájtatossága az Oltáriszentség gyakori látása által lanyhuljon, a szentség- kitételt Űrnap nyolcadán kívül csak a legnagyobb ünne- pékén, továbbá a farsang végén szokásos szentségimádáskor ; ahol oltáregylet van, ott minden csütörtökön s havonként egy vasárnapon engedi meg. ellenben a mindennapi szent- ségkitételnek, mint tűrhetetlen abususnak kiküszöbölését, bárminő szokás vagy alapítvány ellenére is elrendeli. VIII. Kelemen 1592-iki Graves et diuturnae constitutio jával hozta be Rómában a 40 órás örökimádást, mely szerint meg- állapított sorrendben felváltva Róma összes templomaiban az oltári szentség 40—40 órára imádásra tétetik ki, amikor az egyik templomban végződik az imádás, akkor kezdődik a másikban. Akik azon templomban, ahol a szentségimádás van, egy órát imádkoznak, teljes búcsút nyernek, amit V. Pál 1606-iki brevejével azoknak is megad, akik ott annyi ideig imádkoznak, ehe gli riuscírá commodo. XIV. Benedek 1746-ban az ermlandi püspökhöz írt levelében kijelenti, hogj׳■ a búcsú akkor is megnyerhető, ha az Oltáriszentséget fontos oknál fogva nem lehet egyfolytában 40 órára kitenni, hanem csak reggeltől estig. (Bullar. II. k. 5.) A 40 órás imádásra irányadó a Marefoschi bíbornok-vikárius által 1730. szept. 1-én kiadott, 27 pontból álló Istruzione ed ordini da osser- varsi neir orazione continua di Quarant’ore coll’ Esposi- zione del St. Sagramento per li bisogni di Santa Chiesa secondo la pia mente de Sommi Pontefici, confermata e publicata di nuovo per ordine N. S. Papa Clemente XII. Szentséges körmenet a jus commune szerint egyedül az úrnapi, melynek rítusát a Rituale Romanum a IX. c. 5. fej.-ben írja le, mely szerint a misében a pap két hostiát consecrál s communio után a másikat a monstrantiába helyezi, melyet fátyollal takar le, míg a körmenet nem kezdődik. Mise után fehér pluvialéban háromszor incensálja a szent- séget, azután a diaconus a pap vállára velumot borít, aki a legfelső lépcsőn a diaconustól átveszi a szentséget, melyet