Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Baranyay József: Buddha, a bölcselő - Krisztus, a megváltó

56

DR. BÁRÁNYÁT JÓZSEF.

3. A vallási állapotok.

a) Buddha korában.

India vallási állapota Buddha korában oly változatos képet mutat, hogy azt egész híven megrajzolni egy külön munka hivatása volna. Szebb és érdekesebb az, mint maga a buddhismus.

Nagy vonásokban a következőket lehet róla mondani.

Az egy személyes Istennek élénk emlékezete elhomályo- sült a lelkekben. Az értelmiség vallási filozófiát alkotott magának; az értelmetlen nagy tömeg a babonás bálványo- zás, állatimádás, fetisismus és ördögimádás bénító hatása alatt nyögött; a puszta anyagnak is voltak hívei, akik élvezték, mit az anyagi világ adott, egyébbel nem törődtek.

Az értelem folytonos abstractiók útján megalkotta magának a brahman-1 (innen brahmanismus), ezt az alig meghatározható fogalmat, amely minden létezőt megelőzött és minden létezők lényege; amely egy személytelen ókfő, principium, amiből a világmindenség lett. Ebben van az Indiák pantheismusa, amely azonban majd monotheismusba csap át, úgy, hogy a személytelen brahmanból lesz a sze- mély es Brahma; majd meg a polytheismusba sülyed és a magasabb, egymásnak alárendelt, illetve mellérendelt fogai- mákból lesz az istenek mesésen nagy világa.

Ez az elmélet régi, még a védák alkotása. Symbolikus cselekmények által nyert kifejezést, amelyeket áldozatok- nak nevezhetnénk. Alapja ezeknek az embernek azon tulaj- donsága, amely az elvont fogalmak anyagi megérzókítósóre ösztönzi őt. A bölcselet értőinek szemében tehát nem vol- tak igazi értelemben vett áldozatok, hanem jelképes cselek- menyek, amelyek minden részeikben az abstractiókat jut- tatták kifejezésre. A symbolumokat szavakkal kisérték: ezek a vóda költészet remekei, az imák. Gyönyörű alkotá- sok, amelyekben az elvont fogalmak igen sokszor mint személyek, - istenek szerepelnek és e mellett a saját tudó- mányában bízni nem tudó embernek kétségeit lehet belőlök kiolvasni.