Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hám Antal: Malakiás próféta könyve
__ Isten megparancsolta és tőlük elvárta, bizonyos, hogy ■ily értelemben jártak el akkor is, ha azt alkalmazniok kellett. ( Reinke.) De nemcsak hirdették az igazságot, hanem annak meg- felelőleg is éltek, tehát tanításuk igazságáról életükkel tettek tanúságot. Békében és igazságban járt velem : nem követett el sem- mit, mivel méltatlankodásomat magára vonta, s mi a köztünk fennálló barátságot megzavarta volna. Istennel járni, mit a Szentírás csak Hónokról (Gén. 5, 22. 24.) és Noéról (Gén. 6, 9.), Istennek e két kiváló tisztelőjéről mond, az Istennel való leg- bensőbb viszonyt fejezi ki. Mivel pedig ez a viszony a sze- retet, jámborság és engedelmesség kifolyása, azért a régi pap- ságot ezzel a próféta úgy jellemzi, mint minden tekintetben buzgó és erényes férfiak testületét. Ezek a kiváló tulajdonsa- gok alkalmasakká tették őket arra is, hogy a gonoszságtól soka- kát visszatartsanak, az eltévelyedetteket pedig visszatérítsék a jó útra. 7. v. Mert a pap ajkai őrzik a tudományt és a törvényt az ő szájából kérdezik ; mert ő a seregek urának angyala. Az előzőkben azt mondta a próféta, hogy a régi papság az igazságot hirdette és tanította. Itt megokolja, hogy miért volt erre képes ? Mert tudta a törvényt, s megvolt benne az életszentség. Ezért volt eredményes az ő fáradozása. Mert a pap ajkai őrzik, hogy kellő időben beszéljen (Sz. Jerom). a tudományt vagyis Istennek és az ő kinyilat- koztatott akaratának ismeretét, és a törvényt, azaz Isten rendelkezéseit az ö szájából kérdezik: a nép a papoktól kérdi meg. Az ószövetségben a törvény magyarázása, fejtegetése a papok kötelességéhez tartozott (v. ö. Bölcs. 45, 6. 21. ; Agg. 2, 12.), s a nép hozzájuk volt utasítva, hogy szükség esetén felvilágosítást kérjen (Lev. 10, 11. ; Deut. 17, 9. kk.), mert ő, a pap, a sere- gek Urának angyala (v. ö. Préd. 5, 5. ; Agg. 1, 13.) : a pap Istennek kiválasztott szolgája s akaratának közvetítője az emberekkel (sz. Jerom., C. a Lap., Rosenm., Reinke, Keil). Ilyen volt a régi papság ; ilyennek kellene most is lennie, 536 DR. HÁM ANTAL,
