Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Révai Sándor: Káldi György

KÁLÓI GYÖRGY.

527

s magát minden egyes rendtag szíves és jámbor emlékező- tóbe ajánlotta. S miként a számos feljegyzés tanúsítja, társai meg is őrizték emlékét.

De minden feljegyzésnél jobban megőrzik emlékét müvei, a magyar irodalom eme diszei, melyek között úgy időrendre, mint értékre nézve első a bibliafordítás, melynek végére az Oktató Intés van csatolva.

Nagyban hozzájárul Káldi nevének emlékezetessé tételére az a két vaskos kötet is, mely a pozsonyi érseki könyvnyomtató műhelyből 1631-ben került ki. Az egyik Káldi vasárnapi beszédeinek első része, a másik pedig ünnepi beszédeinek első kötete.

Jóval Káldi halála után, 1681-ben jelent meg egy másik beszódgyűjtemónye, az »Istennek szent akarattya« című, mely nem egyéb, mint a tíz parancsolat bő magya- rázata egyházi beszédekben. Ezt a munkáját Kollonits Lipót gróf bíboros püspök adta ki.

Káldi legtöbb életrajzírója még holmi »funebris argu- menti«, halotti beszédeket is tulajdonít neki. így Bőd Péter azt mondja Magyar Athenása 126 lapján: »Adott Világra valami Halotti Prédikátciókat is.« Sándor István Magyar Könyvesháza 1 ennek a könyvnek megjelenését 1629-re teszi. E gyűjteményről azonban mit sem lehet biztosan állítani; egy példánya sem ismeretes.

Káldi azon történeti könyvének is, melyet a magyar királyokról írt, csak emléke maradt fenn.

Az 1629-ben Bécsben Baranyai Péter győri kanonok és pápai esperes költségén megjelent könyvecskét, melynek címe: »Evangéliumok és Epistolak, Mellyeket esztendő- által olvastat az Anyaszent-egyház Vasárnapokra és az Innepeken: a’ Kalen dario mmal; és Karáchonyi s’ Húsvéti Énekekkel«, sokan szintén Káldinak tulajdonítják. így Stoeger, Szörényi, Alegambe, Katona, Tanner, Horányi, De Backer-Sommervogel. Annyi bizonyos, hogy e könyvecské1 Győr, 1809., 25. 1.