Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Révai Sándor: Káldi György

KÁLDI GYÖRGY.

523

héber és görög szöveget is használta, meg a régi szent atyák magyarázatait is.

Azonban az sem lehetetlen, hogy nem maga Káldi, hanem a kirendelt bírálók dolgozták át Káldi fordítását a Szántó-féle szöveg alapján. Káldi maga mondja fordításáról Oktató Intésében: »nem-is alítottam, hogy valaha kinyom- tattassam: mindazáltal az előttem-járóknak hagyásából, és azoknak, a’ kikhez illett, engedőiméből, egy-nóhány tudós embernek kezébe adtam, hogy által-olvasván, ha mi fogyat- kozást találnának benne, helyére hoznák«.

Ezek közül a tudós emberek közül azonban csak egyet ismerünk, Forró Györgyöt, korának egyik legkiválóbb szónokát.

Bizonyára nem a bírálókon múlt, hogy a fordítás nem jelenhetett meg 1626 előtt. Inkább hihető, hogy a szükséges költségek hiánya gátolta meg a biblia h amaros megjelenését. Végre azonban a költségeket is összeszerezte Káldi.

Említettük volt, hogy Bethlen Gábor is szép összeggel támogatta Káldit bibliája kiadásában. De osztozkodott vele a kiadás érdemében a pozsonyi királyi kamara is, amely, mint a galgóci harmincadhoz intézett, 1625. évi november hó 13-án kelt utalványlevele bizonyítja, 100 magyar forintot adott Káldi fordításának kinyomatására.1 Természetes, hogy az áldozatkészségben nem maradhatott hátra Pázmány Péter sem, aki minden jövedelmét úgyszólván a katholikus egy- ház felvirágoztatását célzó vállalatok és intézetek alapítására és segélyezésére fordította. Káldi mondja róla: »A’ Bibiiá- nak, a’ mellyet ón a’ Régi Deák bötűből Magyarrá fordí- tottam, ki-nyomtatását nem chak keze-írásával meg-engedte és javallottá, hanem, hogy hamarább végbe menne, az igaz Hitnek oltalmára és gyarapodására, bőv költséggel is segítette.« 2

Oktató Intésében (7. 1.) említ még Káldi .»sok fő- embereket« is, kiknek kívánságára kinyomtatta bibliáját.

1 Tud. Tár 1838. Ért. III. 307. 1.

3 A vasárnapi beszédekhez írt ajánló levél, VI.