Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Révai Sándor: Káldi György
KÁLDI GYÖRGY. 519 megvendégelte s a biblia kinyomtatására 1000 tallért adott neki. Káldi legtöbb életrajzírója: az Elogia defunctorum S. J., •Katona, Czwittinger, Horányi, Kazy, Stoeger, Tanner, Alegambe és Szinnyei csak 100 tallérról szól, mit Káldi Bethlentől in »subsidium typographiae«, a typographia fel- virágoztatására kapott. Egyedül Dobronoky beszól 1000 tallérról, melyet Káldi azért kapott, hogy bibliafordítását kinyomattathassa. Podhradszky a Káldival egykorú Dobro- noky jezsuita állítását véli a legnyomósabbnak. Valószínű is, hogy Káldi csakugyan a bibliafordítás kiadására kapta a pénzt a fejedelemtől és ezt nem is zárja ki a többi élet- rajziró kifejezése: »in subsidium typographiae.« Mivel azonban a nagy többség csak 100 tallérról tud, az ember könnyen tolihibának véli a Dobronokytól jelzett összeget. Közben a Bethlen gyors előrehaladása miatt szörnyen megrettent bécsi udvar Pázmány és Thurzó Imre közveti- tósóvel újra békét ajánlott a fejedelemnek. Bethlen szintén hajlandó volt fegyverszünet megkötésére részint a török gyanús magatartása, részint a császári hadak németországi diadalai miatt. A Nagyszombatban ülésező rendek is vala- mennyien, békés szellemben nyilatkoztak. A nádor el is utazott a fejedelem gődingi táborába s itt, utasításai eile- nére, 10 hónapra fegyverszünetet kötött. Ezt azonban a király nem erősítette meg, mert ő a nádornak csak hat heti fegyverszünet megkötésére adott engedélyt. Miután a király órtesíté Thurzó nádort, hogy ő legfeljebb csak két hónapi időre enged fegyverszünetet, a fejedelem a »diplo- matia rendes közegei mellett másnemű közbenjárókat is használt.« 1 Néhány jezsuitát, köztük Káldi G-yörgyöt, küldött Becsbe, hogy ezek a kormányférfiakat a fejedelem őszinte szándékairól meggyőzzék. Főleg Káldi exponálta ekkor magát Bethlenért; nagyon dicsérte ekkor a fejede- lem szeretetreméltóságát és meggyőződéssel, de siker nélkül hirdette, hogy az udvar bízhatik benne.« 2 1 Franki: i. m. II. 80. 1. 8 Szilágyi: A magyar nemzet tört. VI. 364. 1.