Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Révai Sándor: Káldi György

508

DR. RÉVAI SÁNDOR.

külömb helyeken tött Predikátzióimat, írásban kezdettem foglalni; akkor tudni illik, midőn Hazánkban támadott fergeteg-miatt, a’ szomszéd Tartományokban kellett mulat- nőm: a’ végre, hogy, ha többé szerelmes Hazámnak eleven nyelvvel nem szolgálhatnék, írásommal szolgálnék . . .

. . . A’ míg azokat írtam és rendbe vöttem, fő-képen a’ Béchi és Gróczi Collegiumokban történt lakásom.«

Szent István, első vértanú napjára szóló beszédét Becsben írta, mint maga említi: »A hol ezt írtam Sz. István tisztességére.«

Majd újra szebb napok derülnek a Jézus társaságára Magyarországon. A király, II. Mátyás, teljes jóindulattal viseltetik irántuk; Forgách Ferenc prímás pedig oda törek- szik, hogy újra visszaállítsa a jezsuita-rendet régi állapo- tába Magyarországon. A jezsuiták új intézet felállításáról gondoskodnak. Szemük Nagyszombaton akad meg. Az új intézet helyéül több okból látszott legalkalmatosabbnak ez a város. Először is ellenséges mozgalmak és támadások idején elég biztosnak és bátorságosnak tetszett. Másrészt meg azért, mert — mint Fraknói mondja 1 — ez a város volt a XVI. és XVII. századi katholikus törekvések tűz- helye. Ez a város volt akkortájt az esztergomi érseknek és káptalanjának székhelye. Draskovich György, Szegedy Gergely, Telegdy Miklós és Monoszlay András itt alapítót- ták meg a katholikus irodalmat. Meg aztán itt volt a katholikusok nyomdája is.

A prímás mindenben a legnagyobb örömmel támo- gáttá a Jézus társasága ügyét; érdekükben sokat tett a királynál is: kieszközölte számukra a nagyszombati monos- tort és templomot, mely szent Jánosról volt elnevezve s mely eredetileg a dominikánusoké volt. Akkortájt azonban benne a Nyulakszigetéről Nagyváradra, onnan pedig Nagy- szombatba menekült fehér apácák, a klarisszák laktak.

A fehér apácákat nagyhamar Pozsonyba telepítették át s miután Pázmány Péter megjött Rómából a szent szék

1 Franki: i. m. I. 171. 1.