Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Révai Sándor: Káldi György

498

DR. RÉVAI SÁNDOR.

A De Backer-Sommervogel-féle bibliographia (Biblio- théque de la Compagnie de Jesus, Bruxelles-Paris, 1893.) szerint pedig Káldi 1573-ban, a Közhasznú Esméretek Tára (Pest, 1833, VII, 7.) szerint meg 1578-ban született volna. Ugyanezen évszámot tartja a Magyar Lexicon is (Buda- pest, 1882. X. k. 45. 1.).

Az 1570 mellett kardoskodik Podhradszky József is.1 O így gondoskodik: Káldi György a vasárnapi beszédeihez írt előszóban, melyet nyilván 1629-ben készített, midőn beszédeit átvizsgálás és a nyomtatási engedély megnyerése végett benyújtotta, így ír: »Az én hajlékom, mely hatvan esztendőhöz közelgetvén, künnyen meghanyatlik . . .«2 Ha tehát Káldi élőbeszédét valóban 1629-ben írta, úgy bizo- nyos, hogy 1570-ben született.

Ez az okoskodás azonban nem nyugszik szilárd ala- pokon. Nem bizonyos ugyanis, hogy Káldi a beszédekkel egyetemben az előszót is benyújtotta 1629-ben. Lehet, hogy könyvét csak 1631-ben, a kinyomatáskor látta el előszóval. Ebben az esetben pedig fentebb említett nyilatkozata annak a véleménynek kedvez, mely szerint Káldi 1572-ben szü- letett.

Ám minden vitát eldönt e téren a budapesti kir. tudomány-egyetem könyvtárában őrzött hivatalos feljegyzés, az Elogia defunctorum S. J., holott is a X. kötet 384. lap- ján a következőket olvashatjuk: »30. oct. 1634. Posonii vitam clausit P. Georgius Káldi . . . aet. anno 62.« Tehát eme hivatalos adat szerint is 1572-ben született Káldi.

Iskoláit minden valószínűség szerint szülőföldjén, Nagyszombatban végezte. Nem lehetetlen az sem, amit Podhradszky József valószínűnek, Bellaagh Aladár meg bizonyosnak tart,3 hogy a jeles tehetségű Káldit elemi tanulmányainak befejezte után az akkori neves nagyprépost, Kútassy János neveltette, illetőleg a maga udvarába fogadta. Abban az időben ugyanis még szokásban volt, hogy a szór' Tudománytár, 1838. Ért. III. 298. 1.

2 A vasárnapi prédikációkhoz írt Elő-járó beszéd, VI. 1.

3 Tudománytár 1838. Ért. 298., Bellaagh: i. m. 10. 1.