Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból

A PÁPA SZUVEKÉJíSÉGE JOGI SZEMPONTBÓL.

487

A pápa távozása Romából azonban csak a legvégső esetben volna tanácsolható, t. i. ha minden már olyan fel- fordulás előtt állana, hogy a távozó pápát a felfordulásnak és Itália és Roma hanyatlásának állandósításától félő elemek- nek kelljen visszahivniok, mint »salus Italiae«1.!־

De a pápának távozását Romából a liberális olasz államférfiak sem óhajtják, sőt attól félnek, és viszont igen nagyra becsülik, hogy a pápák nem hagyták el Romát.

Ruggero Bonghi, a garancia-törvény előadója az 1871. évi olasz parlamenti tárgyalások alatt (1871. jan. 16.), így írt:

»Mivel a pápának egy helyen kell székelnie, világos, hogy azon nemzet, amelynek kiváltsága, hogy őt kebelébe zárhatja és saját történelméből és nemzeti szelleméből örökségkép kapta azon kötelezettséget, hogy ki ne zárja őt: ezzel egyúttal azon kötelességet is örökölte, hogy az ő nemzetközi közjogi jogállásának olyan helyzetet teremtsen, hogy ne tegye lehetetlenné vagy kevésbbé méltóvá és tisztességessé az ő megmaradását.« 1 2

Kölcsönös megegyezés, ־kétoldalú szerződés alakjában megszüntetni az áldatlan helyzetet volt XIII. Leó pápának törekvése főleg uralkodásának első éveiben (1878—1887), erre törekszik jelenleg uralkodó Szentsóges Atyánk: X Plus is.

A kétoldalú szabályozás »conditio sine qua non-jaként XIII. Leó pápa Rampolla bibornok, pápai államtitkárhoz 1887. jun. 15-ón intézett levelében 3 a teljes szabadságot és függetlenséget és minden alattvalói köteléktől való mentessé- get követelte meg: »Summi Pontificatus auctoritas . . . nequa- quam cum ob sui naturam sum etiam ob expressam divini sui ipsius Fundatoris voluntatem, humanae cuilibet in terris potestati subesse umquam potest, imo debet in officii sui muneribus fungendis amplissima libertate frui«.4

1 Pinchetti-Sanmarchi i. m. 454. 1.

2 I. m. 417. 1.

3 Acta S. Sedis vol. XX. p. 4—27.

* I. h. 13. 1.