Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból
478 Fiori«-n, ahol 1600. évi február 17-ón Giordano Brúnót máglyán elégették, leleplezték ezen istentelen és erkölcste- len apostata szerzetesnek szobrát és a Vatikán ellen tüntető beszédek hangzottak el és utcai tüntetések is történtek.1 Ilyen volt 1895 szeptember 20-án (a »Porta Pia« bevételének 25 éves fordulóján), amidőn a »Porta Pia«-hoz kivonuló menet élén a szabadkőmívesek lobogója lengett és az elhangzott beszédekben, dacára a hadsereg képviselői részéről jövő tiltakozásnak, Róma város bevételének és Olaszországba való bekebelezésének főérdemét a szabad- kőmívességnek tulaj donították.2 Ilyen volt a múlt évben (1904 szeptember 20—23.) Rómában a Collegio Bomanoban (a pápák régi, híres nevelő- intézetében) megtartott »Congrés international des libres- penseurs« (»congresso internazionale dei libero pensiero«), amelyen 1500 olasz, 1000 francia (Berthelot csak írásban fejezte ki elvközösségét), 300 spanyol és 200 egyéb nem- zetbeli (a németek közt: Hüchel) »szabadgondolkozó« (helye- sebben: istentagadó) vett részt, kik közt azonban túlnyomó többségben voltak a szabadkőmívesek.3 Hogy mily izlóstele- nül támadták ezen kongresszuson a katholikus vallást és a pápaságot, az még élénk emlékezetében áll mindnyájunk- nak. A francia Hubbard (szeptember 21.) a pápa szuveré- nítását, úgy a világi, mint a szellemi szuverénitást, taga- dásba vette, de egyúttal azon kijelentést is tette, hogy a leghelyesebb minden királyságot megszüntetni. A kongresz- szus első napján (szeptember 20.) a kongresszusi tagok kivonultak a »Porta Pia*-hoz (a menetben 70 szabad- kőmíves zászló lengett) és ott Sergi tanár, a kongresszus elnöke, beszédében azon kijelentést tette, hogy a szabad gondolkodásnak legfőbb akadálya a római katholikus egy- ház. És ebben a tüntetésben résztvett Colonna herceg, Róma város polgármestere is, aki künn a »Porta Pia«-nál, mint a város képviselője, beszédet is tartott. A kongresszus 1 Ugyanott 358. lap. a Ugyanott 359. 1. 8 La Civilta Cattolica 1904 október 15-iki száma 221—23. lap. DR. HANUY FERENC.
