Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból
de, bár tudnak a pápa legitimitási jogfentartásáról, az ellen sem foglaltak soha állást, ha Franciaország 1904. év óta követett és az ott dühöngő »antiklerikálizmus« mellett eléggé érthető eljárásától, nevezetesen Loubet utazásától és a pápá- nak erre következett tiltakozását követő diplomáciai össze- köttetésnek előbb ideiglenes, majd végleges megszakitásától eltekintünk (ez utóbbiról már fent II. 4. alatt szólottám). Tegyük fel az esetet, hogy IX. Pius pápa elfogadta volna II. Viktor EmánuelneJc 1870. évi augusztus 29-dikén S. Martino gróf által tett azon ajánlatát, hogy a pápa az Angyalvártól északnyugatra a Tiberisen túl fekvő városrészt: a »cittä leonina«-t teljes szuverénitással tartsa meg és mond- jón le, megfelelő kárpótlások mellett, az »Egyházi Állam« többi részeiről és magának Rómának többi részeiről is. Ezen esetben is II. Viktor Em&nuel az egységes Olaszországnak, Rómával együtt, királya maradt volna; Róma városa lett volna ez esetben is az ország fővárosa, csakis a •»cittä leonina« (1870-ben 15.000 lakóval birt) felett lett volna a pápa szuverén, ép úgy mint Monaco fejedelme is, dacára a kis területnek (2162׳ kilométer) és kis lakos- ságnak (13.304), valóságos szuverén Franciaország fenható- sága alatt (1861 óta, amikor a szárd király átengedvén Franciaországnak Nizzát és Savoyát, Nizzával együtt a Monaco feletti fenhatóságot is átengedte). Amidőn tehát a külhatalmak az olasz királyságnak területi egységét elismerik, nem helyezkednek eo ipso szembe a Vatikán speciális territoriális jellegével: az iránt legfel- jebb a semlegesség álláspontjára helyezkednek, azt sem a pápa szuverén tulajdonának nem ismerik el, sem nem is tagadják a pápának e területen való, 1870. év előtt birt szuverenitásának további fennállását. 2. Az olasz királyok és kormányaik második eszközül a pápai szuverenitással szemben elfoglalt álláspontjuk gyakorlati érvényesítésére azt használták, hogy a pápai palotákat: a Vatikánt, a Lateránt és a Castel Gandolfot és a bennük elhelyezett gyűjteményeket az olasz állam tulajdonának és a Vatikán területét is az olasz államterület egyik részének 472 DR. HATOT FERENC.
