Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból
séget, jogszemélyiséget, cselekvőképességet, ha a többi hatalom őt szuverén államnak elismeri (»reconnaissance«); a jogképesség fő irányai: a jogszerzésre, a kötelezettségek elvállalására és a felelősségre vonhatásra való képesség. Csakis a szuverén államok bírnak teljes és korlátlan jogképességgel. A neutralizált államok (Schweiz, Belgium, Luxemburg, Congo-állam), vagyis amelyek önként vagy pedig a többi hatalmasságok kényszerítése folytán állandó semlegességet tartanak be, szintén szuverén államok ugyan, de a cselekvőképességben korlátozott (támadó háború) szuverén állam. A fólszuverón (suzerain) államok, vagyis azon államok, amelyek egy szuverén állam fenhatósága alatt állanak (pl. Egyptom, Bulgária és Kréta Török- ország fenhatósága alatt), szintén korlátozott jogképességgel bírnak és csakis annyiban tekintetnek szuverén államoknak, amennyiben már némely dolgokban önálló cselekvőképes- séggel bírnak. A fentiek alapján Liszt azon eredményre jut, hogy Monaco fejedelemség szuverén állam, míg Andorra ú. n. köztársaság nem is állam. »Nemzetközi személynek« tartják a katholikus egyházat P. Fiore1 és Chrétien, továbbá De Olivart, Pinchetti-Sanmarchi, Corsi, Soderini. Bonfils-Fauchille az egyházat nem tartja nemzetközi személynek, de igenis a pápaságot. Minderről már fentebb volt szó. b) A pápaságnak világpolitikai jelentőségét a nemzet- közjogászok túlnyomó része elismeri. És innét van az, hogy a pápát, még akik nem is mondják »nemzetközi szemóly«-nek, mégis a nemzetközi társadalom tekintélyes tényezőjének tekintik úgy a múltra, mint még a jelenre nézve is. Pinchetti-Sanmarchi2 külön fejezetet írt a pápaság politikai jelentőségéről. Alapul veszi azt, hogy az egyház hivatása nemcsak az egyéneknek az üdvre való elvezetése, 1 1 Ezt P. Fiore egy igen érdekes, fent már érintett, cikkben újból kifejtette a »Bevue de Droit International et de Législation Comparée* 1903. évi 1. számában. 9 Pinchetti-Sanmarchi i. m. 240—289. 1. A PÁPA SZUVERÉNSÉGE JOGI SZEMPONTBÓL. 465 Hittudományi Folyóirat. 1905. 30
