Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Hám Antal: Malakiás próféta könyve

MALARIAS PRÓFÉTA KÖNYVE.

43

buzdítására a legszebb reményekkel fogtak hozzá és Dárius uralkodásának hetedik évében be is fejezték (Ezdr. 6., 15.).

A vallásos élet föllendülése azonban nem volt teljes. Hogy ez is meglegyen, szükséges volt a kultuszt is ren- dezni. E végett Ezdrás Artaxerxestől kieszközölte, hogy Jeruzsálembe visszatérhessen. 457-ben érkezett meg Ezdrás kis csapatával a szent városba s miután az istentiszteletet szabályozta, a visszaélések kiirtására fordította figyelmét. Az a vallásos megj avulás ugyanis, melynek eszköze volt a fogság, nem volt hosszú életű. Ama tilalmat, melyet Isten a pogányokkal való érintkezés megakadályozására állított fel, csakhamar kezdték semmibe sem venni, úgy hogy a zsidó-pogány házasságok nemcsak a népet mételyezték meg, hanem a törvény őrei, a papok és leviták között is el vol- tak terjedve (Ezdr. 9., 1. kk.; 10., 18—43.). Ezdrás tekin- télyónek sikerült kivívnia azt, hogy mindezek megígérték a javulást s hogy pogány feleségeiktől elválnak (Ezdrás 10., 3. 5. kk.).

Hogy ezután 13 éven keresztül mi történt Jeruzsá- lemben, nem tudjuk, mert Ezdrás első könyve azoknak a felsorolásával, akik idegen nőket vettek feleségül, hirtelen bezáródik.

Artaxerxes király 20. évében (444) Ezdrást Hehe miás- sál találjuk Jeruzsálemben. Nehemiás ama hírre sietett oda, hogy a város »kőfala széthányatott és kapui megégettet- tek tűz által« (Heh. 1., 3.), mi talán ama háborúnak követ- kezménye volt, mely ekkor a perzsa és egiptomi királyok között dúlt.1 Nehemiás széleskörű felhatalmazással jött Jeruzsálembe (Neh. 2., 7. 8.). Általában azt tartják, hogy ez időben ő volt Júdea kormányzója. Fáradozásainak végre sikerült helyreállítani a falakat, dacára az ellenséges aka- dályoknak, melyekkel meg kellett küzdenie (Nehemiás 4. és 6. fej.).

De nemcsak a város pusztulása tette szomorúvá a

1 Maspero, Histoire anoienne des peuples de l’Orient. 5. Éd. Paris. 1893., 689. 1.