Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból
bornf akiknek nevei már eldöntik a kérdést, az olasz kor- mány álláspontjának hátrányára. Ezen kontrairókat az alábbi C) csoportba osztjuk be, mint önálló csoportot. A nemzetközi jog gyakorlata terén pedig egyáltalá- ban nem tudott a legújabb időkig érvényesülni az olasz kormánynak ezen álláspontja. Még Olaszország szövetségesei: Németország és Ausztria-Magyarország is mindig diplomáciai képviselőknek tekintették a pápa követeit és a hozzá, a Vatikánhoz, küldött követeiket is teljes joggal a diplomáciai személyzethez tartozóknak kivánták tekintetni. Az osztrák- magyar külügyminiszternek a delegációkban a római kér- désre vonatkozó felszólalásokra (Schlauch biboros) adott válaszai is csak az olasz állam elismerését, de sohasem a pápa szuverénitásának és követküldési jogának tagadását tartalmazták. Az első és eddig egyetlen eset, amidőn az olasz király- ságnak sikerült álláspontjának a nemzetközi joggyakorlat- ban való érvényesítése körül eredményt elérni, a hágai béke- konferencia (1899. máj. 18.—juh 29.) diplomáciai nyelven: »conférence de la paix de la Haye« — volt. Ezen konfe- renciára a hat nagyhatalmon kívül 19 szuverén állam és egy nem szuverén állam (Bulgária, Törökország vazallusa) kapott meghivót és ott képviselve is volt. A pápát, eltórőleg az eddigi gyakorlattól,2 nem hívták nicht verantwortlich gemacht werden, jedenfalls nicht von denjeni- gen Staaten, die durch Unterhaltung diplomatischer Beziehungen mit der Kurie deren extranationale Stellung anerkannt haben. Aber alle die Eigenthümlichkeiten dieser bevorrechteten Stellung vermö- gen den Verlust der Staatsgewalt nicht zu ersetzen.« —, Majd alább (116. lap) így ír: »Das Gesandschaftsrecht, d. h. das Recht Gesandte zu schicken und zu empfangen ist Ausfluss der staatlichen Souverä- nität... Das besondere Gesandschaftsrecht des Papstes beruht einer- seits auf dem italienischen Garantie-Gesetz vom 13. Mai 1871, ander- seits auf Verträgen mit den einzelnen Staaten oder auf dem Her- kommen.« 1 P. Heilborn, Völkerrecht (Kohler, Encyklopädie der Rechts- Wissenschaft, Berlin 1904.) 1035—6. 1. ־ A XIX. századnak, a hágai előtt, nevezetesebb »congressus«-ai (»conferentia« szóval azonos, de a »congressus«, »congres« szó által A PÁPA SZUVERÉNSÉGE JOGI SZEMPONTBÓL. 455
