Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból

436

DK. HANUY FERENC.

vihető felségjogok, ezek közt főleg: a kegyelmezési jog, a kitüntetések és szabadalmak adományozásának joga, had- üzenós és háborúviselés joga, pénzverés joga.1

a kit utóbbi jogtól (hadi jog, pénzverést jog)1 2 3 eltekintve■ a pápák 1870. év óta is az összes államfői jogokat gyakorolták, azon a területen (Vatikán) és azon mértékben, ahogy az 1870. év óta még lehetséges volt.

A fent (II. 2.) alatt már említett, 1882. május 25-iki motu-proprio3 esetében konkrét példában látható az, hogy a pápa 1870. óv után is gyakorolta a jogalkotást és a végre- hajtás jogát és ez utóbbit illetőleg nevezetesen az igazság- szolgáltatást.

Az említett motu-proprio második és harmadik bekez- dése egészen világosan kifejezi azt, hogy XIII. Leó pápa a Vatikánban ezen intézkedésével felállított (hármas forum- mal) bíróságot nem házi és fegyelmi, hanem állami, jogi szervnek tekinti:

»Quum praeter oeconomicas et disciplinares relationes quae Domus Nostrae Pontificalis Administrationes mode- rantur, enasci, relate ad easdem, queant contractuum alia1 Az államfői jogok még rövidebben két csoportba foglalhatók össze : 1. jogalkotás (törvényhozás), 2. végrehajtás (a fenti 2—6. alatti jogok.)

8 IX. Pius pápa még veretett pénzt (1870. év előtt), de XIII. Leo és X. Pius már nem. A pápai pénzeknek és a pápai érmeknek külön irodalma is van. Az előbbiekről a »ha Revue« 1903. évi aug. 15-iki száma cikket közölt Paulucci di Calboli tollából (XIII. Leo halála alkalmából.).

3 Az 1882. május 25. motu proprio címe : »Motu proprio S. S. D. N. Leonis XIII. quo in Aedibus Vaticanis instituitur tribunal ad dirimendas controversias, quae enasci possent, contractuum causa, cum administratione Aedium earundem.« Acta S. Sedis 1882. évf. 193—194. lap. A » motu-proprio«-val felállított három bíróságnak szer- vezetőre és a követendő perrendtartásra vonatkozó szabályzat (»Statuta praelimmaria«) az Acta S. Sedis 1883. évfolyamában jelent meg; ezen szabályzat azonban csak kiegészítése az 1834. évi motu proprio-nak és az 1835. évi pápai edictumnak (XVI. Gergely), melyek nem érintett részeikben a Vatikánra nézve továbbra is érvényes és gyakorlatban alkalmazott jogot tartalmaznak.