Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból

434

DK. HANUY FERENC.

intézett jegyzékben (1904. április 28.) tiltakozott az ezen látogatásban rejlő jogsértés ellen. A tiltakozó iratnak ezen fejtegetésünket leginkább érintő része így hangzik:

»Következésképen, ha bármely katholikus államfő a pápa ellen súlyos sértést követne el, ha Kómába, vagyis a pápai székhelyre és épen egy pápai palotába jön, hogy tiszte- legjen annál, aki minden jog ellenére birtokolja az ő világi szuverenitását és így megakadályozza szükséges szabadságát és függetlenségét, akkor ezen sértés annál nagyobb volt Loubet úr részéről1; és ha mégis, ennek dacára, a pápai nuncius Párisban maradt, ez csak igen súlyos és teljesen különleges természetű indító okokból történt. Azon magya- rázat, amelyet Delcassó úr adott a francia parlamentben, nem változtat a látogatásnak sem jellegén, sem horderején semmit, azon magyarázat, hogy a látogatás viszonzása nem történt a Szentszékre ellenséges szándékból. Mert a sértés magában a tényben rejlik, annyival inkább, mivel a Szent- szék nem mulasztotta el arra figyelmeztetni nevezett kor- mányt.«

»Es a közvélemény is úgy Franciaországban, mint Italiában, pillanatig sem ismerte félre ezen látogatás sértő jellegét, amelyet (a látogatást) az olasz kormány szándó- kosán idézett elő azon célból, hogy ezáltal elérje a Szent- szék jogainak meggyengítését és az ő méltóságának és jogainak megsértését, melyeket pedig megoltalmazni és megvédeni a Szentszék épen az egész világ katholikusainak érdekében főkötelességónek tekint.«

»Hogy egy ilyen fájdalmas tény ne szolgálhasson pre- cedensül, a Szentszék kénytelen ellene formaszerinti és leghatározottabb tiltakozását bejelenteni. . . .«2

Ezekből világos, miért tiltakozott X. Pius pápa Loubet elnöknek római látogatása ellen.

És azért csak csodálkozni lehetett, hogy ezen látoga1 A jegyzék elején fel vannak említve Franciaországnak specialis kötelékei az egyházhoz, amelyek alapján ezen államtól na- gyobb tekintetet várhat az egyház, mint más kath. államtól.

־ Juh de Narfon i. m. 247—8. 1.