Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból

I

Spanyolország, Portugália, Belgium, Bajorország, Brazilia. Ezen államok területén állandó pápai nuntiaturák vannak: Becs, Madrid, Lissabon, Bruxelles, München, Bio Janeiro; viszont pedig ezen államok a Vatikánnál nagyköveteket tartanak (a nuntius-ok is a nagykövetekhez, a diplomáciai képviselők első osztályába tartoznak).

1904. évig Franciaország is diplomáciai összeköttetés- ben állott a Szentszékkel: Parisban a pápának volt nuntia- túrája (utolsó nuntius volt: B. Lorenzelli), Somában a Vati- kánnál Franciaországnak volt nagykövete (utolsó nagykövet volt A. Nisarő); a vatikáni francia nagykövetség teljes megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot a francia kamara 1905. óv elején megszavazta és április hóban a szenátus is.

Továbbá (nagyobbrészt egyoldalú: csak aktiv) diplomáciai összeköttetésben állanak a római Szentszékkel: Hollandia, melynek területén (Hága városban) pápai internuntius van (II. osztályi követ rangjában) alkalmazva, továbbá Oroszország (1893 óta) és Poroszország (1882 óta), amelyek a Vatikánnál állandó követségeket tartanak; végre: Monaco, valamint Argentinia, Bolivia, Chile, Columbia, Costarica, San Domingo, Haiti, Nicaragua, Peru dél- és középamerikai államok, ame- lyek diplomáciai ügyvivőkkel birnak a Vatikánnál.

Loubet, a francia köztársaság elnöke, volt az egyedüli uralkodó eddig, aki a római Szentszék által a vele diplo- máciai összeköttetésben álló hatalmaktól megkövetelt sem- legességet megsértette, amikor 1904. év április hóban Kómába jött és ott mint a Quirinál vendége időzött.

Loubet látogatása tehát nem olyan kis jelentőségű tény, mint a minőnek a szabadelvű napi sajtó azt fel- tüntette.

I. Ferenc Józsefet, Ausztria császárját és Magyar- ország királyát, II. Viktor Emanuel olasz király 1873-ban Bécsben meglátogatta (ugyanakkor meglátogatta Berlinben a német császárt is, a két látogatásnak eredménye volt: a hármas szövetség); Ferenc József a látogatást 1875-ben viszonozta is az olasz királynak, de nem Rómában, hanem Velencében. (Ugyanezen évben I Vilmos német csáA PÁPA SZUVERÉNSÉGE JOGI SZEMPONTBÓL. 431