Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból
A PÁPA SZUVERÉXSKOE JOGI SZEMPONTBÓL. 415 amikor az 1870. év után kialakult helyzetben is a pápa egyrészről a szuverén fejedelmeket egyedül megillető több- féle jogokat gyakorol, másrészről pedig a pápa senkinek sem lett alattvalója. Az olasz ־királyok (Vittorio Emanuele II, Umberto I, Vittorio Emanuele III) és kormányaik és az ő felfogásukat osztó tudósok pedig azt állítják, hogy a pápa, a szónak politikai és nemzetközi jogi értelmében, 1870. év óta már nem szuverén, mert az 1870. év utáni időben a pápa által még gyakorolt szuverén tiszteletjogokat a pápa már csak a garancia-törvényből1 folyólag bírja; az ezen szuverén tisztelet- jogokon2 felül a garancia-törvényben a pápának adott elő- jogok is csak állami kiváltságok,s amelyekben az olasz király1 Legge 13. maggio 1871 (»suile prerogative del Sommo Pontefice e della Santa Sede e sulle relazioni della Chiesa collo Stato«.) — Lásd az egész törvény szövegét: Giulio e Pietro Calchi-Novati, II diritto ecclesiastico dello Stato italiano, Milano 1903. 22—33. 1. s A garancia-törvényben adott olyan jogok, amelyek »materiali- ter« nézve a pápai szuv er ínségben meglevő jogoknak tekinthetők, a következők: 1. a pápa személyi immunitása (L. 13. mag. 1871. artic. 1., 2.); 2. a pápai palotáknak és a pápa ideiglenes tartózkodási helyé- nek immunitása (artic. 7.); 3. szuverén tiszteletadás, testőrség és palotaőrség tartása (artic. 3.); 4. a pápai udvarnál alkalmazott kül- földi diplomáciai képviselők, valamint a pápa által a külföldi hatal- mákhoz küldött követeknek az olasz állam területén belül megadott szokásos diplomáciai előjogok, főleg immunitas és extraterritorialitas (artic. 11.). s A garancia-törvényben foglalt azon előjogok, amelyek »materiali- ter« véve sem tekinthetők szuverén jogoknak, a következők: 1. a bibor- nokoknak a pápai szék üresedése alatt való személyi immunitása (artic. 6.); 2. a conclave és az egyetemes zsinat gyülekezeteinek külső zavargás ellenében való megvédése (artic. 6.); 3. az ezen gyülekezetek helyiségeire adott immunitas (artic. 7.); 4. a pápának és közegeinek a lelki ügyek elintézésében és e körül az egész katholikus világgal való érintkezés tekintetében adott korlátlan szabadság (artic. 8., 9., 10., 12., 17.). — A garancia-törvényben még három a pápának adott jog foglaltatik : 1. pápai civil-lista : évenkinti 3,225.000 lira fizetésének örök járadék alakjában történt elvállalása (artic. 4.) ; 2. a pápai palo- ták (Vatikán, Laterán és Villa Castel Gandolfo) és tartozékaik »hasz- nálati joga«, azon tilalommal, hogy e paloták és a bennük levő gyüj-
