Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból
A PÁPA SZUVERÉNSÉGE JOGI SZEMPONTBÓL. 413 volt azon ok, amely a világi szuverénségnek megszerzését, az egyházi állam alapítását megkövetelte és a századokon át tartó fejlődés után annak megállapítására vezetett, hogy így az egyház feje, államfővé leven, és központi kormányzati szer- vei ezen, más államoktól független területen székelvén, ne veszítsen el semmit szellemi szuverenitásából, az egyház ügyeinek vezetéséhez szükséges függetlenségéből. Ezt 1887. évben hivatalos okmányban is kijelentette Xlll. Leo pápa, amidőn Rampolla bibornok államtitkár által a külföldi udvaroknál akkreditált apostoli nuntiusoknak szóló (1887. junius 22.) köriratban (»circolare«) ezeket mondja: »Infine il Romano Pontefice data 1’ altissima dignitá, di cui é rive- stito, non pótra esercitare vantaggiosamente e col prestigio ehe gli 'e necessario la sua spirituale potenza in piű di 200 millioni di sudditi di ogni razza e di ogni classe, e di cui qualcuno gode di prerogative sovrane, senza essere circondato da questo splendore esteriore che la Frovvidenza gli ha aceordato, allorche le differenti nazioni e regimi sorsero dal seno della eristianitá sulié ruine deli’ impero romano . . . 11 Papa non essendo sovrano nella sua sede, si troverebbe conti- nuamente esposto a contatti umilianti ed indegni per multi riguardi della sublimitá dei suo rángó. Sarebbe inoltre obli- gato ad avere per famigliari, consiglieri, coadiutori e cooperatori d’ ogni sorta, indispensabili all’ esercizio del ministerio apostolico, persone sottoposte all’ estranea autoritá di un altro principe.« (Pinclietti-Sanmarchi i. m. 141—2. 1.) A pápának ezen függetlenségéről a pápa maga soha le nem mondhat, annak szükségességét a katholikus egyház mindig hirdetni fogja. Érthető tehát és egészen következetes eljárás, hogy IX. Pius, XIII. Leo és X. Pilis pápák, mivel a nemzetközi jog gyakorlata és elmélete a pápákat még valóságos szuve- réneknek tekinti, ők maguknak nemcsak a szellemi szuverén- séget vindikálják, hanem 1870. év után továbbra is mind- addig, mig tényleg valamely világi szuverénnek alattvalóivá nem lesznek, fennállónak tekintik a világi szuverénséget, amely nélkül a szellemi szuverénség csakis nemzetközi egyez-
