Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Kovács Rezső: Sz. Péter Rómában

390

KOVi.CS REZSŐ.

tóság lényege s természetére nézve, épen oly kevéssé tájé- koztatnak a székhely meghatározására vonatkozó kérdésben. Az egyház közhite azonban álláspontot foglalt el e kérdést illetőleg. Századok egybehangzó véleménye folytán a testet öltött hagyomány alakjában tehát kötelező erejűvé tette azt a meggyőződését, hogy sz. Péter Antióchiából Rómába jött s mint a római egyház alapvető püspöke, Neró császár idejében, 25 évi római tartózkodása után, Kr. u. 66־ban vér- tanúságot szenvedett, — kivégeztetett.

Az egyház ez erős meggyőződését a XYI. századig nem támadták meg. Az ez időben megindult támadás veze- tőit pedig különös világításban tünteti fel az a következet- lenség, hogy midőn a hagyomány alapján helybenhagyták sz. Péter antióchiai tartózkodását, ugyanakkor épen a hagyó- mány megbízhatatlansága miatt kétségbe vonták sz. Péter római útját és tartózkodását. Különben Wikleff s Pata- vius ily következetlen gondolkozásmódja ellen körükből síkraszáll Waldensis Tamás s nyíltan bevallja, hogy pár elfogult, egyéni nézet miatt nem vethető el a római szék- hely ténye, mivel e mellett az egyház közhite s 16 század szellemi emléke tanúskodik.

Alig vetették fel azonban a székhely kérdését, örvendve kaptak rajta a protestáns tudósok, mert véleményük szerint ezen megoldhatlan kérdés maga után fogja vonni az irigyelt egység felbomlását. Es csakugyan rövid időn belül gomba- módra szaporodtak az ellentáborban ez egység megren- dítésére a törekvések. (Urbanus Rieger, Luther M. Fr. j. Sponheim stb.)

Ha ezeket a támadásokat alapjuk s módszerük szerint csoportosítjuk, ekkor három csoportra osztályozhatók.

Az első csoportba tartozó támadók jellemvonását s módszerét kiváló összhangban látjuk egyesülni az ismeretes exegetában Eichorn F.-ben, kinek támadási alapját sz. Péter 1. lev. Y. fej. 13. verse képezte. Eichorn véleménye szerint a római út és a római tartózkodás, valamint a római püspök- ség alapítása puszta koholmány sz. Péterre vonatkozólag. Ezen koholmányra nézve a fentebb idézett szövegben elő