Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Hám Antal: Malakiás próféta könyve

34

DH. HÁM ANTAL.

Fürst szerint,] a Talmud és a Midra: iböző nevek

összeolvasztásával talán azok egykorúságát akarta kifejezni, tehát ez sem jelentene mást, mint hogy Malakiás és Mar- dokeus kortársak voltak. Mások Zorobábelnek vagy Nelie- miásnak tartották abból az okból, hogy a Szentírás egyik- nek sem említi származását, hanem mindenik csak neve után ismeretes, mint a próféta.1 2 Mindezen véleménynek azonban semmi elfogadható alapja nincs, ami első pilla- natra világos.

Az az egy azonban bizonyos, hogy mindig előszere- tettel foglalkoztak Malakiással. Erre mutat az a kedves legenda is, mely személye körül lassankint kialakult. Ps. Epiphanius mondja róla,3 hogy rendkívül szép és tiszta életű férfiú volt, ami miatt angyalnak nevezték. A népnél nagy tekintélyben állott, mert amit mondott, azt ugyan- azon a napon az égből leszálló angyal magyarázta meg a népnek. De ifjan halt meg s szülőföldjén temették el.

A kath. egyház januárius 14-én ünnepli emlékezetét.

II. Malakiás kora.

Azokat a határvonalakat, melyek közé Malakiás élete és működése esik, pontosan megvonni nem tudjuk. Csak az bizonyos, hogy a babiloni fogság és a második templom felépítése után élt, tehát fogság utáni próféta. Könyvéből ugyanis az tűnik ki (1, 10.; 3, 1. 10.), hogy a templom már áll és az istentisztelet rendezve van. Mivel pedig az a kép, melyet a próféta rajzol a vallási és társadalmi viszo- nyokról, meglehetősen hű tükre azoknak az állapotoknak, melyek Nehemiás kormányzása alatt mindaddig uralkodtak, míg erős kezével nem sikerült megorvosolnia: megokoltnak látszik az a vélemény, hogy Malakiás Nehemiásnak kor- társa volt. És ez általános nézetnek mondható.

Ha azonban ez általános időmeghatározás keretén belül

1 Fürst, i. m. 47. 1.

2 V. ö. Coccejus Carpzovnál i. m. P. III. §. 1. p. 457.

s Ps. Epipli. i. 11.