Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Schermann Egyed: A Szentírás sugalmazott voltának fogalma és kiterjedése

282

DR. SCHERMANN EGYED.

emberi és ezért elárulja az írónak műveltségét, képzettségét. Ugyancsak sz. Jeromos ezt is írja: »Nec putemus in verbis Scripturarum esse Evangelium sed in sensu, non in super- ficie sed in medulla, non in sermonum foliis, sed in radice rationis.« (In Gal. I. 11. 12. T. VII.) — Sz. Ágoston pedig (De consensu Evangelistarum 1. II. n. 27. 28.) így ír: »Si ergo quaeritur, quae verba potius Joannes Baptista dixerit, utrum quae Matthäus, an quae Lucas eum dixisse comme- morat, an quae Marcus . . . nullo modo hinc laborandum esse iudicat, qui prudenter intellegit, ipsas sententias esse necessarias cognoscendae veritati, quibuslibet verbis fuerint explicatae. Quod enim alius alium verborum ordinem tenet, non est utique contrarium; neque illud contrarium est, si alius dicit, quod alius praetermittit. Ut enim quisque meminerat, et ut cuique cordi erat vel brevius vel prolixius, eandem tamen explicare sententiam, ita eos explicasse manifestum est.« Igaz, hogy a szóbeli inspiratio legújabb védelmezői a szent- atyáknak ezen nyilatkozatait a bibliafordításokra vonatkoz- tátják, más nyilatkozatokat ellenben, amelyek kedvezők az ő nézetüknek, az eredeti kéziratokra, de ez az eljárás min- den más inkább, de nem bizonyíték. Az igazság tehát az, hogy Isten a tartalmat sugalmazta, ennek szóbeli kifej ezé- sót ellenben az íróra bízta és csak ellenőrizte, hogy a válasz- tott kifejezések a hermeneutika szabályai szerint szükség- képen és csalhatatlanul azt az értelmet tartalmazzák és azt jelentsék, amit Isten sugalmazott. Ezzel természetesen nem akarom azt mondani, hogy egyik vagy másik rendkívül fontosságú szöveg nincs szó szerint sugalmazva. De ez csak kivétel az általános szabály alól. Általában pedig a külső előadásmódra vonatkozólag, vagyis az Istentől megállapított igazságoknak szavakban való hű és megfelelő kifejezésére vonatkozólag nem kell sokkal magasabb fokot felvennünk, mint a minőt a hiteles bibliafordítások megtartottak. Mert mint már említve volt, a szenvedő alanyi inspiratio gratia gratisdata, melyet a szentíró nem saját hasznára, hanem az egyház javára kapott. Ha már most az Isten, jóllehet a Szentírást az egyház hasznára adta, mégis megengedte,