Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Schermann Egyed: A Szentírás sugalmazott voltának fogalma és kiterjedése
A SZENTÍRÁS SUGALMAZOTT VOLTÁNAK FOGALMA ÉS KITERJEDÉSE. 271 De a szent író értelmére való befolyásnak milyen a foka ? vagy mondjuk milyen a módja ? 1 A. szerint, bogy a szent író az isteni igazságoknak minő' állandó (habitualis) ismeretével rendelkezik, a tényleges (actualis) isteni behatás különfóleképen alakul. Ha az írás útján közlendő' igazságok olyanok, hogy az emberi értelem természetes úton .nem ismerheti meg, mint a jövendölések és hittitkok, és ha azonkívül még senkinek sem lettek kinyilatkoztatva, akkor természetesen szükséges, hogy Isten emez igazságokat mindenekelőtt kinyilatkoztassa a szent írónak. Ez esetben tehát az inspi- ráció és kinyilatkoztatás időben összeesnek, anélkül azon- ban, hogy fogalmilag, logikailag eggyé lennének, mert logikailag a sugalmazás mindig feltételezi a kinyilatkozta- tást; mert bár az ilyen igazságokat csak írás közben nyi- latkoztatja ki az Isten, mégis a szent írónak, hacsak élet- télén eszközzé nem akarjuk tenni és tiszta passzivitásra ítélni, előbb gondolkodnia kellett és csak azután írásba foglalnia. Ha pedig az igazságok olyanok, amelyek a szent író előtt akár megelőző kinyilatkoztatásból, akár saját tanulása- ból vagy tapasztalásából, akár egy harmadik személynek közléséből ismeretesek már, akkor tulajdonképeni kinyilat- koztatás, vagyis ismeretlen igazságoknak természetfeletti közlése, már nem szükséges. Mert amit valaki már tud, azt csak nem kell újból megtudnia? Ez esetben tehát csak az szükséges, hogy Isten a szent írónak értelmét az írásra vonatkozólag természetfeletti módon felvilágosítsa, hogy• a már ismeretes igazságokról természetfeletti gyakorlati ítéle- tét alkosson magának és belássa, mit kell belőlük írásba foglalnia. E szerint tehát lehetséges, hogy valamely könyv- nek egész tartalma már ismeretes a szent író előtt és mégis Isten a könyv tulajdonképeni szerzője, mert ő hatá- rozza meg, hogy a szent író a már ismert igazságok közül ’ Pesch, ugyanis i. m. 86. oldalán jegyzetben nem fogadja el általában az inspiratiónak több fokozatát, hanem csak bizonyos értelemben.
