Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Kováts Sándor: A feltámadott test azonossága a mostanival és az egyediség elve
A FELTÁMADOTT TEST AZONOSSÁGA. 22] Lalán veszélyeztetve volna, ha testünk alkatelemei egyszerre, nem pedig részenként, successive cseréltetnének ki. Azonban még ez is csupán fizikai lehetetlenség és énünk szám szerinti azonosságát, úgymond Schell, az nem érintené, ha az egész egyszerre kicseréltetnék. --Dea föltámadás utáni test anyagának számszerinti azonosságát avval nem lehet elérni, hogy ugyanazon anyagi elemek vétetnek a jövendő test fölépítésére, melyek ezen egyed földi életében testében szerepeltek, mert ezen anyagi elemek azóta már annyiszor szám szerint különböző' más testté váltak, ahányszor más lények alkatelemeiként szerepeltek. Ámde »Quod non est continuum, idem numero esse non potest.« Ha tehát a föltámadás utáni test szám szerinti azonos- ságának nem az Én a kulcsa, mely élteti és uralkodik az. egész fölött, és az Én folytatólagos léte (continuitása); akkor az anyag ezen azonosságot sem egészen, sem részben nem biztosíthatja neki, mert ez a szám szerinti identitást azóta már többször elvesztette — »nam unum sequitur esse«.1 Nem lehetséges-e, úgymond, hogy pl. egy helyben lakó és ugyanazon kis földből, kertből élő kis gazdák, parasztok évtizedek múltával ugyanazon anyagi elemeket veszik föl testükbe mint táplálékot, akár hús, akár növény alakjában ? És mégis senki sem merné állítani, hogy a tíz óv utáni petrezselyem azonos a tíz óv előttivel, vagy a mostani ember teste az akkori egyén testével. — Itt Schell visszaél a »materia prima« és »materia secunda« közti különbséggel. A test anyagára nézve fennáll tehát a harmadik ellenvetés, melyet sz. Tamás, Sum. c. Gent. IV. 80. fejteget. A test anyaga a halállal létének continuitását (hozzá kellene tenni: ez alakban) elvesztette, és ezzel a számszerinti azo- nosságot is visszahozhatatlanul elvesztette, amennyiben az anyag az azonosság elvének, okának tekintetnék — mondja Schell. — Sz. Tamás az id. helyen az ember egyéni létének continuitását az ember állagi alakjában, a lélekben látja biztosítottnak. 1 ergo ubi deest continuitas toü esse, deest unitas et identitas.
