Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Hölszky Károly: Monda és sugalmazás

MONDA ÉS SUGALMAZÁS.

17

írásban — főkóp a költői részekben — mégsem lépik át a tropikus, a metaphorikus jelleg korlátáit, akár Isten keze- ről, karjáról, erejéről, akár haragjáról, mámoráról stb.-jéről beszélnek. Itt azonban Isten a tett előtt tanakodik (G־en. 2, 18.), művét újra megvizsgálja (1, 31.), az agyagból kép- zett embert önmaga másolatává teszi (1, 26. és pedig nem szellemileg; ilyen hasonlatosságot legalább értelmi tekin- tetben a kígyó igér az ősanyának: eritis, sicut dii, scientes bonum et malum, G־en. 8, 5. Jahve pedig a bűnbeesés után konstatálja: Ecce Adam quasi unus ex nobis factus est, sciens bonum et malum, G־en. 3, 22.), paradicsomot plántál (2, 8.) és estenden benne sétál (3, 8.), az elrejtőzött embert keresve hívogatja (3, 9.), félti tőle az életfáját (3, 22.); meg- bánja, hogy embert teremtett (6, 6., 7.), maga zárja rá Noéra a bárka ajtaját (7, 16.), megszagolja az áldozat illatát (8. 21.); leszáll a toronyépítőkhöz, hogy lássa, mit művelnek (11, 5.), azután tervök meghiúsításán tanakodik (11, 6., 7.) — és ez mind nem költői szövegben van felhalmozva. Itt bizonyára nem érhetjük be a hagyományos magyarázat kényelmes ítéletével, hogy ezek megannyi anthropomor- phismusok, — olyanok, mint ha valamely próféta Isten karjáról szól, mert hiszen ez csak tropus, csak kifejezés, nem pedig felfogás, — hanem itt az elbeszélő felfogásában és nemcsak kifejezéseiben emberi test és emberi gondol- kozás jellemzi az Urat. Ilyen felfogás csak mondái lehet, melyet az inspiráczió is csak azért tartott meg, mivel a zsidó nép az ő kezdetleges theologiájával ezeken még kevésbbé akadhatott fenn, mint mi, kik mindezeket emel- kedettebb theologiánk mellett is már gyermekkorunktól fogva megszoktuk.

Mindezek ilyetén kifejtése után legyen szabad kifeje- zést adni meggyőződésemnek, hogy ha a sugalmazás dogmája nem léteznék; a tárgyalt Szentírási részt a legjózanabb bibliakutató is mondának kényszerülne minősíteni. E tételre nézve az egyetértés még akkor is megvolna, ha a kifejtett dolgok egyik-másik részletkérdésében a vélemények szét- ágaznának.

Hittudományi Folyóirat. 1905. -