Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

183

tek vértanú-hal ált s hogy az egyháznak nincs százada, amelyben vértanúkat nem mutathatna föl, hanem kora vértanúinak jövendő boldogságán is: »Milyen boldogok lesznek azok, akiknek Isten megadja a vértanúság kegyel- mét, mert haláluk örök boldog életté változik, fájdalmuk örömmé, szomorúságuk (az író abszintnek mondja) mézzé, kínzatásuk teljes megnyugvássá.«

Nagy érdekű az írónak állásfoglalása a tekintetben, hogy katholikusok és protestánsok kölcsönösen vétkeztek egymás ellen erőszakoskodásokkal, felejtsék el tehát s bocsássák meg kölcsönösen. »Sz. Bertalan éjszakáját — írja — vetik szemünkre, nincs tehát egymásnak semmi szemre- hányni valónk. Meg kell azonban jegyezni, hogy 12 évnek gyilkosságait nem lehet egyetlen egy napnak eseményeivel összehasonlítani. Továbbá az az éjszaka a király rendeletére történt; a hugenották pedig anélkül, fölhatalmazás nélkül követték el kegyetlenkedéseiket. A sz. Bertalan-éj áldozatai egyszerűen meghaltak, míg a szegény katholikusok kínzatása százszor több volt, mint ezer halál; azok a kínzatások egytől-egyig példátlanok és rettenetesek voltak úgy mennyi- ség, mint minőség dolgában.«

Nem kevésbbé erőteljes kifejezésekkel adja elő az író az angol tragédiát. Vili. Henrik elszakadását az egyháztól. »Az a király — írja dühöng, forr és eszét vesztette Boleyn Anna iránt való szerelméből; bármily áron nőül akarja venni. Szemérmetlenségében annyira megtébolyodott és elvakult, hogy helyeseltetni akarta ezt a házasságát a pápával, a királyokkal, alattvalóival, minden emberrel. Ezer hitvány eszközzel tör neje, Natalia (aragóniai) életére; s neje életében Isten és az egyház törvényei ellenére köz- vetetlenül husvét előtt nőül veszi ezt a szép Helénát. Ez a házasság egész rendjét tönkre teszi, s mert a pápa sem ezt, sem a válást jóvá nem hagyja. Haragszik és dühöng, lefog- lalja az összes klastromok jövedelmeit, országa egyháza fejének hirdeti magát, a szentek ereklyéit kidobatja a templomokból, az apácákat házasságra kényszeríti, a szer- zeteseket kiüldözi klastromaikból. Soha a sátán nem látta